A filmet még 1986-ban láttam narrátorosan, és nem csalódtam benne. Az akkori "revenge" vagy "vengeance" vonal egyik meghatározó filmje. Az 1974-es Bronson film, a Bosszúvágy hatalmas sikere után a készítők azért elég hosszú ideig megpróbálták meglovagolni a szubzsánert. Igaz, csak több-kevesebb sikerrel. Itt Linda Blair, az Ördögűző sztárja az, aki őszintén bevallva a felnőttkori (jó) szerepekkel adós maradt.
Ráadásul a nyolcvanas években megjelent a videolejátszó, persze az USA-ban kicsit hamarabb, és így lehetett a trash, "B", és " ZS" filmeket közvetlen azokra gyártani. Danny Steinmann és Tom DeSimeone semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a punk, hippi hullámot meglovagolva készítette el a filmet, így próbálta belevonni és érdekeltté tenni a tini és fiatal nézőközönséget is.
A rengeteg explicit jelenet (meztelenség, erőszak) miatt jó 15-20 percet azért sikerült eltávolíttatni a filmből, amiért valahogy mindig bedühödöm. Erre való a korhatár besorolás, vagy egyszerűen ott, ahol zavarja az illetékeseket, ne vetítsék le. Erről röviden ennyit. Na mindegy is, nézzük a sztorit!
Adott egy tipikus középiskola, ahol a fiatalok (kiskamaszok) élik mindennapjaikat. Vannak, akik tanulnak, és vannak, akik csak sodródnak, plusz vannak, akik már a bűnözés rögös útjára léptek. A filmben szereplő lánybanda kicseszik a fiúkkal, a sok szekálás után teleszórják szeméttel szeretett kocsijukat. Brenda (Linda Blair) és a másik banda vezetője, Jake (Robert Dryer) kegyetlen összecsapása következik a nyílt utcán.
A srácok megerőszakolják Brenda siketnéma húgát, és a legjobb barátnőjét átdobják a lakodalma előtt a híd korlátján. Vince (Johnny Venocur), Underwood (John Vernon) és Fargo (Sal Landi) sem egymást, sem a többieket, sőt magát a társadalom egészét sem tisztelik, és szembemennek a szabályokkal és törvényekkel. A nyolcvanas évek viszonyrendszerére bizony ez volt jellemző. Lázadás és örökös balhék, gyorsan éltek és hamar haltak...
Sajnos a karakterek itt sem erősek; unalmasak, erőtlenek és felejthetők, olyan igazi "töltelékek". Linda Blair, ahogy a kádas jelenetben villant egy cicit, csak mellben volt erős, amúgy színészileg az Ördögűzővel kezdődően, majd ezzel bezárólag (tehát azonkívül) semmit nem tett le (mármint emlékezeteset) a filmes palettára. Igazi bosszúfilm annak minden nyersességével, brutalitásával.
A gyenge nő, aki nyílpuskával kiirt egy kőkemény bandát. Ugyan már, kit érdekel, ha néha meg-megöl egy-két gonosz fickót, ha azok a bizonyos nem kicsi mellek állandóan ki akarnak esni a pólóból. Linda itt még eladta magát. Erotika és erőszak. Ami ma is fontos mozgatórugó. Kedves olvasó és néző! Ha mai szemmel nézed a filmet, mit is látsz?
Cicik, vér, béna akciójelenetek, ripacskodó színészek, maníros, túltolt mellékszereplők, béna és üres vagánykodás. De mégis, nekem a nyolcvanas évek egyik ikonikus filmje, amit még ma is szívesen megnézek. Minden hibája ellenére nézhető és szórakoztató mozi, ámbátor a szereplők egyike sem futott be karriert, maradtak a második vonalban. De őszintén. Ezek a mozifilmek is szerves részét képezik a sokszínű és egyben sokrétű palettának. Magyarul, ha erre a szubzsánerre vágysz a nyolcvanas évek hangulatával együtt, hát hajrá. Én magam szívesen bemásztam volna Linda mellé a kádba, valahogy összehúztuk volna magunkat.
77 Kegyetlen utcák (1984)
akció | dráma | krimi | thriller
Brenda és barátnői csupán viccből szeméttel szórják tele a rossz fiúk kocsiját. A srácok bosszút esküsznek, és egy alkalommal elkapják Brenda süketnéma húgát, és... több»
Szereplők: Linda Blair, Linnea Quigley, John Vernon, Bob DeSimone, Robert Dryer
