Bevallom, sokáig Zeta-Jones miatt nem néztem meg a filmet, és ha tehetném, őt simán kivágnám a filmből. Nem tehetek róla, úgy érzem, hogy ő egy túlértékelt jégkocka (akárcsak Demi Moore) a filmek világában.
Aztán leráztam magamról ellenérzéseimet, és megnéztem. Bevallom, Tom Hanks kedves figurája elfeledtette velem azt is, hogy Zeta-Jones is a film egyik résztvevője.
A film meglátásom szerint remekül bemutatja a politikai tiki-taki játékokat, illetve az emberség-embertelenség határait is jól feszegeti. És az, hogy Stanley Tucci is játszik benne (mint negatív szereplő) kifejezetten jó választás volt.
Hanks és Tucci miatt a film jól működött, az üzenete is célba ért (annak ellenére, hogy nem gondolom, hogy valami mélyenszántó palackba zárt üzenetet akartak volna a világ elé tárni).
Azt hihetnénk, hogy a film kitalált történet, de ebben csak félig lenne igazunk. Ugyanis egy hasonló eset valóban megtörtént, így joggal tekinthetjük Mehran Karimi Nasseri történetét az ötletadónak. Nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy Spielberg megvásárolta a történet filmjogait, noha hivatalosan soha nem említették, hogy párizsi esemény ihlette volna a történetet.
Történt ugyanis, hogy Nasseri a párizsi Charles de Gaulle repülőtér Termináljában rekedt, nem kevesebb mint 18 (!) évre. Nem napra, nem hónapra. Évre! Papírjainak hiánya és az akkori diplomáciai helyzet okán nem volt olyan ország, mely állampolgárának ismerte volna el a Terminállakót. (Mondjuk az önmagában érdekes, hogy a férfi mindig azt állította, hogy kiutasították 1977-ben Iránból, azonban ennek a kiutasításnak semmi nyoma nincs. Utazhatott több európai országban is, amikor is – újfent csak saját bevallása szerint – ellopták az aktatáskáját és vele együtt minden iratát. Ennél a történetrésznél megint csak több ellentmondásos információ állt a hatóságok rendelkezésére.) Az iráni menekült 1988. augusztus 26-án érkezett meg a párizsi reptérre, de nem tudta igazolni magát, azért a papírok nélküli utasok Termináljába vitték. (Az ott töltött 18 év alatt az utasok etették, de gyakran volt látható – jóval többször, mint az ildomos lett volna – a reptéri bárban italozva, vagy épp a kitudjamivanbenne pipáját szívva.
És ezzel meg is kezdődött egy hosszú emberjogi-politikai-hatósági huzavona, mely 2022. november 12-én ért véget, Nasseri halálával. (Az iráni férfi reptéri tartózkodása 2006-ban ért véget, 18 év után, amikor is megbetegedett, és kórházba kellett szállítani. Ezt követően karitatív szervezetek gondoskodtak róla, egészen bekövetkező haláláig, amikor is szívroham végzett vele. A sors fintora, hogy 2022 szeptemberében tért vissza a férfi a reptérre mint hajléktalan.
Tehát az érdekes film alapötletéül szolgáló valóság még érdekesebb. Természetesen a figurát szerethetővé tették. És a történetet is leegyszerűsítették.
Szerintem érdemes megnézni, már csak Hanks és Tucci miatt is. Ám ne hallgass rám, nézd meg, és majd eldöntöd magad.
Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!
85 Terminál (2004)
dráma | romantikus | vígjáték
SkyShowtime (2023.02.14.)
Viktor Navorski New Yorkba utazik, de a John F. Kennedy repülőtéren arról értesül, hogy kelet-európai hazájában egy államcsíny következtében útlevele egy épp nem létező... több»
Szereplők: Tom Hanks, Catherine Zeta-Jones, Zoe Saldana, Stanley Tucci, Diego Luna
