1997-ben a Csillagközi invázióval valami egészen különleges érkezett a mozikba. A kissé agyatlannak tűnő sztorit nem is igazán tudta megkedvelni azonnal sem a szakma, sem pedig a nézőközönség, az idő vasfoga azonban úgy tűnik nem fogott Paul Verhoeven filmjén.
Bár mai szemmel nézve a Csillagközi invázió digitális képi világa remasterelés után kiált, talán mégis valahol mélyen ezért is örvend a mai napig töretlen népszerűségnek. A filmből persze egy teljes franchise nőtt ki, az animációs sorozaton kívül azonban egy folytatás sem tudta igazán megismételni az eredeti film későbbi valódi sikerét.
A korabeli szemmel nézve is kissé gyengének számító vizuális trükkök mellett az sem igazán lendített a Csillagközi invázió sikerén, hogy az akkoriban ismeretlenek számító Casper Van Dient és Denise Richardsot szerződtették a film főszerepeire, az akkori nézőközönség körében nem is igazán örvendett kifejezetten nagy népszerűségnek egyik karakter sem.
A film kezdeti sikertelenségével talán megtudtak birkózni a színészek, azzal a jelenettel, amelyben a férfi és női kadétok egyszerre zuhanyoznak a kiképzés során viszont már kevésbé. Csaknem a teljes gárda frusztrált lett Verhoeven kérésétől, így csak azzal a feltétellel voltak egyhangúan belemenni, hogy ruhátlanul forgassanak, ha maga a rendező és a kameraman, Jost Vacano is meztelenül vesz részt a jelenet felvételei alatt. „Semmi probléma, Volcano egy nudista kolóniában nőtt fel, nekem pedig semmi gondom nincs a meztelenséggel” – jegyezte meg Verhoeven.
