Csillagközi invázió (1997)

Meglátásom szerint ezt a filmet vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon utálja. Én talán az előbbi táborba tartozom, mert összességében tetszett. De miért is tetszett? Mert ez egy olyan, elsőre egy hentelős, bugyuta, militarista sci-finek tűnik, amelyet az emberek hajlamosak felszínesen értékelni. Pedig szerintem ez a film egy különleges görbe tükör mind a háborús uszítással és propagandával, valamint a fasizmussal szemben (erre rengeteg finom utalás van). Korabeli sorozatokból ismert szépfiúkat és széplányokat láthatunk, akiket bogarak (!) tépnek szét derékban. Ez is mekkora irónia már! Összességében szerintem ez egy nagyon jó sci-fi, nagyon izgalmas is, amelyet bár nagyon könnyen félre lehet értelmezni, pedig az erőszakos felszíne alatt rengeteg apró finomság van, amelyekre érdemes odafigyelni!

Kicsit olyan érzésem volt mintha egy hosszú Black mirror részt néztem volna meg. Jól megfogta a futurisztikus vonalat és hát mi más lehet a galaktikus ellenség mint egy földöntúli rovar populáció. Egyetemes szállóige: "Itt valaki valamit nagyon elhibázott". Túl komolyan nem lehet venni ezt a filmet de minden bugyuta megnyilvánulása ellenére tökre nézhető.

A holland rendező, Paul Verhoeven a '80-as években az USA-ba ment szerencsét próbálni. Nagyon jó lépés volt ez részéről, ugyanis három méltán elismert sci-fi-t tett le az asztalra, melyek időtállóságukat annak köszönhetik, hogy mondanivalójukon nem fogott az idő vasfoga. Mindemellett Verhoeven sajátos humorral és már-már túlzó brutalitással csipkézte ki őket, így még egyedibb művekről beszélhetünk. Az ember-gép kérdéskört vizsgáló Robotzsaru (1987) és a csavaros történettel dolgozó Total Recall - Az emlékmás (1990) után 1997-ben elkészítette a Csillagközi inváziót, mely véleményem szerint a legjobb a három mozi közül. Bár ehhez hozzájárul az a tényező, hogy a 2000-es évek elején ezzel találk... több»

Még mai szemmel is egy nagyon látványos és izgalmas film, pedig aztán ma már olyan látványfilmek készülnek, hogy az embernek még a szeme is kisül a helyéről. Akárhányszor nézem meg, mindig nagyon élvezem. A folytatásokat mondjuk azóta sem láttam.

Kicsit béna a sok játékfegyveres katona és a díszlet, de valahogy mégis működik. A szereplők története, a hadseregbe belépés és az utáni sorsuk nagyon érdekes. tetszik, hogy nem együtt, egy csapatba látjuk őket, hanem a gépezet különböző pontjain. A bogarak megjelenítése amúgy jobb lett mint maga az eredeti látvány. Összességébe szerintem nézhető.