Filmdoki

Rettegés és nevetés. A két dolog távolabb nem is állhatna egymástól, a '80-as években viszont aranykorukat élték a horror-vígjátékok. A Gonosz halott kérdés nélkül előlendítette a zsáner történetét. A klasszikusokból már jól ismert „néhány ember olyan helyre merészkedik, ahol a gonosz lakik” történetet Raimi fiatalos frissességgel tálalja, így nem egy szimpla újramelegítésnek érezzük. Alacsony költségvetéséből adódó kissé otromba mivolta ellenére a Gonosz halott rendkívül ambiciózus. Tele van kreatív operatőri megoldásokkal és valóban hatásos – bár ma már kissé megmosolyogtató – félelemkeltéssel. Számomra azonban a rémálomba való átlépés érzékeltetése teszi igazán pikánssá ezt a filmet. Rai... több»

Egy korszak vége
Annak ellenére, hogy a Halálos fegyver 3. tökéletes lezárása lett volna a szériának, 1998-ban végül mégis jött a 4. rész, mely egyelőre úgy tűnik, hogy egyben az utolsó is. Persze, az utóbbi időben egyre többször felröppen a hír egy esetleges 5. rész kapcsán, de én bízom benne, hogy nem fog megvalósulni. A Halálos fegyver 4 egészén érezni ugyanis, hogy az alkotók ténylegesen le akarták zárni Riggs és Murtaugh kalandjait, mégpedig úgy, hogy egy újabb folytatás fölöslegesnek hasson. A két zsaru még mindig az utcákat rója, azonban utolsó kalandjuk során talán a legbrutálisabb gazemberrel kell szembenézniük a Jet Li által alakított Wah Sing Ku személyében. Igen, a mozi az ekkor felkapott ázsiai... több»

Nem, nem túl öregek még ehhez
A '80-as évek akciódömpingje a '90-es években folytatódott, így nem egy klasszikus kapott ekkor folytatást az új évtized trendjeihez igazodva. A sorból a Halálos fegyver sem maradt ki, mely a 3. résszel teljesen levetkőzte a komor hangulatot, és egy ízig-vérig akció-vígjátékká vált. Épp emiatt egyébként a 3. és 4. részeket éri a legtöbb kritika, holott a franchise úgy frissült, hogy nem köpte szembe az alapokat. Sőt, az én szememben a 3. rész az előző epizóddal egyenrangú. Míg ott a dráma és a humor elegyítését, a brutális finálét imádom, addig itt a pergő akciókat, a színesebb látványt és humorbombákat, melyeknek 90%-a tényleg odacsap. Sting főcímdala után – melyet jó pár Bond film megirigy... több»

Ezek ketten megint keresik a bajt
Riggs és Murtaugh első kalandja betonerős alapozás volt, a nézők pedig kíváncsiak voltak a két figurára, így 1989-ben jöhetett is a folytatás, mely követi a nagyobb, több és látványosabb alapelvet, de véletlenül sem törik bele a bicskája a vállalkozásba. A stáb lényegében maradt, azonban Shane Black menet közben csak otthagyta a produkciót, de a stáblistán még feltüntették a nevét mint forgatókönyvíró. Ámbár a végeredményben már domináns szerepet tölt be a humor, de még mindig kellően sötét, sőt, erőszakos is. Black ellenben ennél is komolyabb sztorit szeretett volna, és addig is elment, hogy a történet végén megölte Riggs karakterét. Donner és a stáb viszont hajlott a happy end felé, ezért... több»

A zűr és a zavar találkozása
Ha megkérdezik tőlem, hogy melyik a kedvenc filmem, rá kell vágjam: Halálos fegyver széria. Nem, nem tudok lényegesebb különbséget tenni, ez a négy film egy kerek egészet alkot számomra. Olyan egyenletes minőséget képvisel, mint a Vissza a jövőbe vagy a Gyűrűk Ura trilógia, ez pedig ritka dolog. Az első etap még más irányt képvisel, mint a folytatások. Tény, hogy a forgatókönyv a Riggs–Murtaugh páros kapcsolatára épít, és jelen is van a buddy moviek jellegzetes adok-kapokja a két zsaru között, azonban a humor még kevésbé harsány. Hangsúlyosabb viszont a dráma és a sötét hangulat, így a Halálos fegyver még egy kőkemény akció-thriller, némi humorral. Shane Black egy kellemes sztorit dobott öss... több»