Igazi színészek, igazi élmény!
A film műfaja egy neo-noir, thrilleres beütéssel... A filmet Phil Joanou rendezte, Dennis McIntyre drámaíró írta, a producerek Ned Dowd, Randy Ostrow és Ron Rotholz voltak, a zenéjét pedig Ennio Morricone szerezte. Bár a film sajnos nem aratott óriási kasszasikert, és a bemutatóját kifejezetten beárnyékolta a hasonló témájú Nagymenők, Ray Liotta-val, Robert De Niro-val, és Joe Pesci-vel, azért a legtöbb kritikus pozitívan fogadta a filmet! A New York-i helyszíneken forgatott filmet a ténylegesen létező Hell's Kitchen-i banda, a hírhedt Westies ihlette McIntyre számára... Természetesen a film igazi motorjai a szereplők voltak, akik nélkül ez a film sem lett volna több, mint egy teljesen átla... több»

Hoppá! Felejtős!
Na az már jó jel, ha a főcímzene alatt is lazán megy a "trancsír!" Gondoltam, én, kis naív! Szóval, hősnőnk ( mellben igen erős ) egy feketehajú hölgyemény ( Bobbi Sue Luther ) egy koporsóban ébred. Kimászik, és azonnal próbál valamit tenni, de még kábult. És fogalma sincs, ki is ő? Majd miután sikeresen kibarmolta a fali telefon zsinórját, gyalog indul útnak, hiszen az öreg boncmestert egy ezüstmaszkos fickó lazán felaprította... Ám valahogy a nő rálökte a nehéz ajtót, így a maszkos fickó egyik szemét kitolta, ( teljesen hihető )és irány a szabadság! Ám a helyi "hilbilly" fickó, Tucker ( Kevin Gage ) felveszi az úton tipegő csajt, és elviszi egy bizonyos Cindy-hez ( Lena Headey ), akin ki... több»

Nem olyan rossz ez!
Egy hölgy rendezte jelen filmünket, bizonyos Antonia Bird. A Priest, és a Face, így ami elsőre beugrik, szóval kissé szorongva ültem le a film elé! Nézzük is, hogy Bird asszony mit kezdett a rá bízott nyersanyaggal, és a színészekkel! Hiszen, eredetileg nem ő rendezte volna a filmet, hanem Milcho Manchevski, ám az állandó nyavajgásai miatt a Fox kirúgta a viselkedése miatt! Persze azért Robert Carlyle, David Arquette, és Guy Pearce szereplése valamilyen szinten megnyugtatóan hatott rám! Ami szerintem ezt a nagyon különleges hangulatot kölcsönzi a filmnek, az elsősorban a tökéletes zene, ami folyamatosan változik és szó szerint szinte együtt lüktet a mozi cselekményével. A zeneszerzők, Mic... több»

Egy betonkemény koreai misztikus horror
Már szinte az első perctől megkaptam azt, amit a koreai horrorfilmektől általában. Sun-Dong Yoo filmje is hozta, amit imádok: vegytiszta, szép képsorokat, egy laza felvezetést, ami jó véres, és persze már a félelemfaktor ott van, és utána (meglepetésemre) a jó kis Jancsó-snitteket! Persze itt már nem fahrtoznak, a síneket lebontották, a 'dolly' bizony már 'megdöglött'. A mai modern filmekben (tudás nélkül) elég egy FilmicPro, vagy egy drágább ProCam, hozzá elég egy gimbal, egy tripod, egy plug-in power, na, meg egy LED-panel... és mehet is a forgatás! Egy sámán szellemidézésével kezd a film, aztán a sámán hamar bevégzi, majd snitt, és jönnek hőseink! Akik azért annyira nem is hisznek a sze... több»

A B-kategória is kategória!
Hát, igen! Jelen filmünk ikonikus, bár csúnya hollywoodi kifejezés szerint csak B-kategóriás színésze, Michael Dudikoff immáron, 2026-ban 72 éves lesz... Hihetetlen, milyen gyorsan szalad az a bizonyos idő... Rengeteg ilyen besorolású filmben szerepelt, de a legismertebbek az Amerikai Ninja 1., 2. és 4., Szakaszvezető, Éjféli stoppos, Élő pajzs, Dögcédulások... Ám a lényeg, hogy ifjúkorom egyik nagy kedvence, és imázsa nálam nem kifejezetten kopott meg, maximum kicsit haloványabb lett! Jelen filmünkben az egyik kedvenc partnerével, Steve James-szel játszik, mint oly sok másik filmjében is. Egyértelmű, hogy filmünk központi elemei ismét azok a fránya ninja bérgyilkosok, hát kik is lennének ... több»