Lucy Hale (Hazug csajok társasága) és Tyler Posey (Teen Wolf – Farkasbőrben) végzős egyetemistákat alakítanak a Felelsz vagy merszcímű thrillerben, amely a Blumhouse Productions legújabb filmje.
Egy összeszokott baráti társaság utolsó egyetemi kiruccanásán vesz részt, és az ártalmatlan Felelsz vagy mersz nevű játékkal ütik el az időt. A játék azonban hazamegy velük, és arra kényszeríti őket, hogy folytassák a kérdezz-feleleket. Aki abbahagyná, arra halál vár.
Így kezdődött
Jeff Wadlow forgatókönyvíró-rendező (Kick Ass 2., Cry Wolf – Kiálts farkast!) 2016-ban találkozott Jason Blummal, hogy új projektet hozzanak tető alá a Blumhouse égisze alatt. Wadlow úgy gondolta, a Blumhouse hatalmas sikereker arató thrillerei – Boldog halálnapot, Tűnj el!, Széttörve – azt bizonyítják, hogy érdemes ezzel a produkciós céggel dolgozni. Nem telt sok időbe, és a Felelsz vagy mersz zöld utat kapott.
Wadlow régóta azon dolgozott, hogyan lehet az izgalmakat, az akciót és a humort invenciózusan ötvözni. Legyen szó házilag barkácsolt jelmezben igazságot osztó önjelölt szuperhősről (Kisk Ass 2.), aki a világ legnagyobb összeesküvésével találja szembe magát, vagy egy bukott szövetségi ügynökről, aki egy repülőgépen száll szembe a gyilkosokkal (Non-stop – Wadlow a film executive producere volt), a rendezőt mindig olyan történetek érdekelték, amelyekben semmi nem az valójában, aminek látszik. Wadlow számára kulcsfontosságú, hogy a néző fordulatról fordulatra alaposan meglepődjön…
Blum már régóta szeretett volna Wadlow-val dolgozni, a Felelsz vagy mersz pedig tökéletes alkalomnak bizonyult. A Kiálts farkast! óta figyelemmel kísérte a rendező pályafutását, és nagyra értékelte, milyen remek érzéke van a feszültség növeléséhez és mennyire ismeri a történetmesélés csínját-bínját.
„Mindig gondosan megtervezett projekteken dolgozom – mondja Blum. – Jeffnek remek koncepciója volt, amivel el tudtunk játszani, aztán ennek alapján dolgozta ki a forgatókönyvet. Nagyon tapasztalt forgatókönyvíró-rendező. Nem zavarta, hogy igen szoros költségvetésből dolgozunk, és a határidőket is szigorúan be kell tartani. Ilyen feltételek mellett is a maximumot tudta nyújtani. Ennek köszönhetően sokat dolgozunk még együtt, filmeken és tévés produkciókban is.”
„Először egy ismerkedős találkozónk volt Jasonnel – emlékszik vissza Wadlow. – Azonnal szót tudtunk érteni egymással, különféle ötletekről beszélgettünk és a végén azt kérte, jelentkezzem pár hónappal később. Akkor Couper Samuelson executive producerrel azt kérdezték, érdekel-e egy Felelsz vagy mersz című projekt.”
A producerek biztosak voltak benne, hogy Wadlow a felvázolt általános koncepcióból izgalmas forgatókönyvet fog kidolgozni, amelyből a Blumhouse-ra jellemző műfajmegújító film születik.
Wadlow-nak tetszett az ötlet, hogy arról szól a történet, hogy közeli barátok próbatétel előtt állnak: meddig hajlandók elmenni életben maradásuk érdekében? A közönség is kap egy kérdést: hol a határ, ha az a tét, hogy túléled-e ezt a játékot? A rendező nem tagadja, régóta az érdekli, hogyan csempészhető humor az izgalmak közé. „Izgalmasnak találtam, hogy kötéltáncot járunk: a végletekig fokozzuk a feszültséget, miközben lehetővé tesszük, hogy a közönség időnként jókat nevessen. A saját életemben is arra törekszem, hogy akkor is megtaláljam a dolgok vidámabb oldalát, amikor nagyon magam alatt vagyok – filmünkben is ezt igyekeztem megvalósítani.”
Az alapsztorit Michael Reisz írta meg, ennek alapján dolgozta ki a forgatókönyvet Wadlow, valamint szerzőtársai, Chris Roach és Jillian Jacobs. Ihletül olyan sikerfilmek szolgáltak, mint a Valami követ (It Follows) és A kör (Ring), továbbá Donna Tartt bestsellere, A titkos történet. „Olyasmit alkottunk, ami reményeink szerint legalább annyira hátborzongató, mint amennyire szórakoztató” – mondja a rendező.
Wadlow és alkotótársai a munka során felfedezték, hogy a Felelsz vagy mersz társasjáték különféle változatai szinte minden kultúrában előfordulnak. A szabályok előírják, hogy a játékosok olyan dolgokat tegyenek meg, amikre normális esetben nem vetemednének – csókolják meg titkos imádottjukat vagy áruljanak el magukról valamilyen nagyon személyes titkot. „Ritkán van lehetőségünk arra, hogy olyasmit tegyünk, amit nem kellene – magyarázza Wadlow. – Kihasználtuk, hogy ez a játék ilyen, és súlyosbításként hozzáadtuk azt a dimenziót, hogy élet-halál forog kockán. Nem csupán arról van szó, hogy olyan dolgokat cselekszenek meg a szereplők, amiket nem kellene, de ha nem teszik meg, akkor meghalnak. Ebből aztán jó kis ribillió támad, mert mindenki kiélheti rejtett vágyait, miközben rémületes események láncolata indul be.”
A forgatókönyv írása közben kiderült, hogy két dolog vár megoldásra. A játékot az élet-halál játszma szintjére kellett emelni, és gondoskodni kellett arról, hogy legyenek nyertesek és vesztesek. A történetnek arra kellett kényszeríteni a karaktereket, hogy feltárják legsötétebb titkaikat, miközben képesek a végletekig elmenni életben maradásuk érdekében. Wadlow és alkotótársai azt az ötletet dolgozták ki, hogy a játék közben egy Callux nevű ősi démon kezdi tizedelni a résztvevőket. „A játék a srácok előéletének különböző fordulatait használja fel ellenük” – mondja Blum.
A történet úgy kezdődik, hogy végzős egyetemista jó barátok Mexikóba mennek utolsó kiruccanásukra, mert utána kirajzanak a szélrózsa minden irányában, és megkezdik felnőtt életüket. Régóta lappangó szerelmek és elfeledettnek vélt konfliktusok bukkannak felszínre, miközben a búcsúzásra készülnek. Amikor egy jóképű ismeretlen ráveszi a hősnőt, hogy kezdjenek bele a bohókásnak tűnő Felelsz vagy mersz nevű játékba, felébresztenek egy ősi démont, amelynek feltett szándéka, hogy napvilágra hozza a résztvevők legsötétebb titkait, illetve szembesíti őket legnagyobb félelmeikkel – s ha nem mennek bele a játékba, életükkel fizetnek. „Ha életben akarsz maradni – mondja a rendező – vagy őszintén válaszolsz, vagy megteszed, amihez egyáltalán nincs kedved.”
Callux rákényszeríti a játékosokat, hogy eldöntsék, mire képesek, ha meg kell védeniük barátaikat. „Olivia és Markie kapcsolata áll a történet középpontjában, nekik kell kiállniuk a legnagyobb próbatételt – mondja Wadlow. – Mindketten szerelmesek Lucasba, ő a háromszög harmadik csúcsa. Megtapasztalják, mit jelent mindent feláldozni azért, akit szeretsz.”
A forgatókönyvírás egyik legszórakoztatóbb aspektusa az volt, hogy az alkotók kis csalikat helyeztek el a történet kibontása során, amelyek egyre rémisztőbb vidékre csábítják a közönséget. Minden felelsz vagy mersz jelenet a karakterek valamely hibáját vagy titkát fedi fel. „Eláruljuk, hogy az egyik karakter titokban iszik, a másik meg szerelmes a legjobb barátnője pasijába – magyarázza Wadlow. – Amint a játék halad előre, és egyre több dolog derül ki a karakterekről, reményeink szerint a közönség is egyre inkább bevonódik a történetbe. Ezzel ők is részei lesznek a játéknak, átélik a próbatételeket és reagálnak a kérdésekre. Nemcsak a karakterekért szorítanak, de Callux gonoszságát is élvezik.”
Szörnyek vagy áldozatok?
A szereplőválogatás
Blum le volt nyűgözve, amikor látta, hogy Wadlow milyen gyorsan összeállítja a színészcsapatot a produkció számára. „A filmjeink nagyon rövid idő alatt készülnek és mindet Los Angelesben forgatjuk, ezért Jeff hatékonysága nagy segítség volt” – mondja a producer.
Az alkotók filmes és tévés területről egyaránt válogattak. Olivia és Lucas szerepére Lucy Hale-t, illetve Tyler Posey-t szemelték ki. „Mindketten szeretetreméltó emberek, és a forgatás megpróbáltatásai után alighanem jó barátok is lettek – mondja Wadlow. – Olyan művészek ők, akik autentikusan képesek közvetíteni az érzelmeket. Már gyerekkorukban elkötelezték magukat a színészet iránt, és filmünkben minden tapasztalatukat átadják; intenzív, elmélyült, szórakoztató alakítást nyújtanak.”
„Lucy a meghallgatáson teljesen elvarázsolt minket – folytatja a rendező. – Iszonyúan tehetséges, úgyhogy rögtön tudtuk, hogy megvan a női főszereplőnk. Tylert választottuk ki utolsónak, mert az ő karaktere volt a legproblematikusabb. Lucas menő és kemény srác, de a nyitottság és az esendőség is jellemző rá. Senki nem tudta volna jobban megtestesíteni, mint Tyler Posey.”
Olivia az összetartó baráti társaság szíve és lelke, mások érdekeit mindig a sajátjai elé helyezi. A nyarat azzal akarta tölteni, hogy önkéntesként házat épít az elesetteknek, de Markie, akit gyerekkora óta ismer, meggyőzi, hogy menjen inkább nyaralni a mexikói Rosarito Beach-re. Miután Olivia és barátai hazatérnek – és a bekövetkezett szörnyű eseményeket nem lehet immár puszta véletlenként elhessegetni –, kénytelen elfogadni, hogy a játék valósággá vált és hazament velük. Most már Oliviának kell meggyőznie a többieket, hogy a kérdezz-felelek nem játék, és ha nem hisznek neki, mind meghalnak.
A színésznő érdeklődését leginkább az keltette fel, milyen szoros kapcsolat van a történet középpontjában álló fiatal nők között. „Valahányszor elolvasok egy forgatókönyvet, mindig elképzelem a hősnő egész élettörténetét. Most úgy gondolkodtam, hogy Olivia és Markie ugyanabban az utcában nőttek fel. A szüleik jó barátok voltak, ők pedig együtt jártak táncórára. Együtt élték át a kamaszkor megannyi döntő fordulatát. Úgy veszekednek, mintha testvérek lennének, de persze tűzbe tennék a kezüket egymásért.”
Hale-nek nagyon tetszett, hogy Wadlow irányításával egyre betegebbé válik a játék. A film egyik emlékezetes momentuma, amikor a játékosok megpróbálják átejteni a démont. „Valamennyien azt gondolják, csak igazat kell mondanunk, és minden oké lesz. De kiderül, hogy ha ketten igazat mondanak, a harmadiknak már próbatételt kell vállalnia. Innentől már nagyon durva a történet. Egy korai jelenetben Markie azt mondja Oliviának: „eltöröm a kezed, ha még egyszer hozzám érsz!”. Amikor Oliviának kell próbatételt vállalnia, a fenyegetést valóra kell váltani, különben Markie meghal. És ezután már csupa rémes dolog következik.”
Lucas Markie barátja, de titokban Oliviával is vonzódnak egymáshoz. Elsőéves koruktól ismerik egymást, és régen beletörődtek, hogy ők ketten csak barátok lehetnek. Lucas jó fiú, de kemény is tud lenni, ha úgy hozza a szükség. Ettől válik még izgalmasabbá a karakter, Lucas ugyanis olyan helyzetbe kerül, amikor életről-halálról kell döntenie.
„Bár kezdetben Lucas sem tudja, mi történik velük, nem teljesen elveszett ember, mert okosan tervez és módszeres gondolkodású – magyarázza Posey. – Ha Olivia a csapat esze és vezére, Lucas az ötletember. Igyekszik megnyugtatni a többieket és megpróbálja kitalálni, mihez kezdjenek szorult helyzetükben.”
Posey-nak különösen tetszett az a rész, amikor Lucas visszamegy Rosaritóba Markie-val és Oliviával, hogy felkutassák, honnan ered a gonosz és hogyan lehet a játékot leállítani. „Visszatérnek Mexikóba, hogy beszéljenek egy nővel, aki túlélt már egy hasonló esetet, és megpróbálják kideríteni, hogyan törhető meg az átok.”
Bár Markie kívülről olyannak látszik, mint akinek teljesen rendben van az élete, belülről nagy katyvasz ez a lány. Komoly tragédia történt vele: öngyilkos lett az édesapja. Olivia az egyetlen biztos pont az életében, és az ő kapcsolatuknak kell a legnagyobb próbát kiállnia.
Violett Beane (The Resident, Flash – A Villám) számára nagyszerű lehetőséget jelentett, hogy ilyen összetett karaktert formálhat meg.
„Markie néha nehezen elviselhető barát. Ő veszi rá Oliviát, hogy menjenek Mexikóba. Rengeteg problémával küzd, és nem is ő a tökéletes barátnő Lucas számára. De komolyan törődik Lucassal és együtt próbálnak túljutni a nehézségeken.”
„Markie kezdetben nem hiszi el, hogy a játék valósággá vált, mert Olivia felfedi egyik titkát – folytatja a színésznő. – El sem tudja képzelni, hogy Olivia azért tette ezt, mert valaki rákényszerítette. Inkább arra gondol, hogy féltékenységből történt a dolog. Markie-nak időbe telik, amíg elhiszi, mi miért történik, ehhez el kell törnie Olivia karját.”
A csapat következő tagja Tyson, aki orvosnak készül. Úgy gondolja, ha a világ Isten kalapja, akkor biztosan ő a bokréta rajta, de a barátai elnézik ezt neki, mert annyira okos. A szerepre Nolan Gerard Funkot kérték fel, aki a Riddick című sci-fivel keltett először nagyobb figyelmet, napjainkban pedig a Képmás (Counterpart) című sorozatban látható.
Tyson Penelopével jár, aki Olivia és Markie lakótársa. Sophia Taylor Ali (Grace klinika) alakítja a vidám lányt, aki mindig a bulik lelke, mert olyan kedves, vicces és szép. A sok bulizás azonban még bajt is hozhat rá...
Végül itt van Brad, a csapat szíve. Még nem nézett szembe a szexuális orientációjával, ezért szülei előtt egyelőre nem bújt elő. Az apja kemény zsaru, ami elég sok feszültséget okozott Brad életében. A nemi identitás problémája olyan kérdés, amire Bradnek a történet során kell választ adnia. Bradet Hayden Szeto alakítja, aki az Egy magányos tinédzser (The Edge of Seventeen) című filmmel futott be. Mostani alakítása is lenyűgözte a többieket. „Brad régóta titkolja apja előtt az igazságot, és az a legnagyobb félelme, hogy egyszer színt kell vallania – mondja Hale. – Ezért olyan izgalmas ez a film: mindenkit nyomaszt valamilyen titok. Ha sikerül kimondani őket, az könnyebbséget jelent még akkor is, ha egyébként egy nagyon beteg játékról van szó.”
A Hemlon Grove című Netflix-sorozatból ismert Landon Liboiron játssza Cartert, aki csalárd módon ráveszi Oliviáékat, hogy kezdjenek a játékba. „Olivia számára ez égi jel, hogy lépjen tovább és ne sóvárogjon Lucas után – magyarázza Wadlow. – Úgy gondolja, érdemes kockázatot vállalnia. Rájuk borul az éjszaka, és Olivia találkozik a bárban ezzel a karizmatikus, barátságos, figyelmes sráccal. A csapat azon tűnődik, vajon mit csináljanak az utolsó Mexikóban töltött éjszakán, Carter pedig azt mondja nekik, tud egy tuti jó helyet.”
A rendező szerint Cartert nem lehet szörnyetegként vagy áldozatként jellemezni, mert egy kicsit mindkettő. A történet hősei miatta kerülnek bajba, de neki sem kellemes ez a helyzete. A legfontosabb, hogy Carter belépése az a pont, ahol megkezdődik Olivia jellemfejlődése. „A játék elején Brad megkérdezi, mit választana: megmentené a barátait azon az áron, hogy Mexikó egész lakossága elpusztul, vagy inkább haljanak meg a barátai, és meneküljenek meg a mexikóiak? A film végén Olivia más választ ad erre a kérdésre, mint az elején.”
Elindult a játék: a forgatás
Wadlow és csapata 2016 őszén elkészült a forgatókönyv első változatával, amit nagyjából fél évig csiszoltak még utána. 2017 tavaszára megvoltak már a színészek, és kezdődhetett a forgatás.
„Miután elkészült a forgatókönyv, összeírtuk a titkokat meg a próbatételeket, és tízes skálán értékeltük őket – mondja Wadlow. – Aztán megnéztük, mikor jelennek meg a történetben, és úgy igazítottuk össze őket, hogy a tétek egyre emelkedjenek. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a feszültség egyre nő, amint a történet előrehalad.”
„Csupán 23 napunk volt a forgatásra, plusz egy nap a munkálatok előtt, amit arra szántunk, hogy a színészek össze tudjanak barátkozni – folytatja a rendező. – A vágónk azon poénkodott, hogy 40 napot forgatunk 23 nap alatt. Mielőtt belevágtunk volna, elmentünk a színészekkel Mexikóba egy próbanyaralásra. Mindenki kapott egy iPhone-t, hogy közös felvételeket készíthessenek. Személyes anyagok születtek, amiket aztán beillesztettünk a filmbe.”
A rendező számára az egyik legmeredekebb jelenet Penelope próbatétele volt, amikor a lánynak a tetőn kell egyensúlyoznia, miközben benyom egy egész üveg vodkát. „Van egy karakterünk, aki titokban alkoholista, ezért számára az a próbatétel, hogy tíz méteres magasságban pipiskedve ki kell végeznie egy üveg vodkát – magyarázza a rendező. – A jelenet technikai értelemben nagy kihívást jelentett, hiszen szűkös volt a költségvetés és az időablak is. Öt éjszakánk ráment, mire rendesen fölvettük, de megérte!”
Amikor a művészet utánozza az életet:
erőt vesz a szereplőkön a megszállottság
Amikor Callux megszállja áldozatait, különös átalakuláson mennek át: elhangzik a felelsz vagy mersz kérdés, és a megszólított arcán torz vigyor terül el. A rendező el akart térni a műfajban megszokott fogásoktól. „Már a kezdetektől azon agyaltam, hogyan mutassuk meg, amikor valaki megszállott lesz – mondja Wadlow. – Elvetettem a műfajban bevett eszközöket: a páciens szeme fennakad és hullafehér lesz arca meg hasonlók. Abból indultam ki, hogy ez egy beteg humorú játék, ezért azt akartam, a megszállottak is úgy nézzenek ki, mint akik egy nagyon rossz vicc eltorzult áldozatai.”
Wadlow kiskora óta ezt a torz vigyort rajzolgatta, valahányszor tiszta papír került elé. „Elmeséltem a grafikusainknak, aztán az FX trükkmesternek, hogy mit szeretnék – mondja Wadlow. – Tesztelgettük az elképzelést, és hamar kiderült, hogy jó az irány. Aztán visszavetítettük a vigyort a Callux-démonra, amikor intő jelként felbukkan a falon meg különböző műtárgyakon. Ez a baljóslatú vigyor lett a gonosz védjegye a filmben. A tesztközönség imádta, úgyhogy megvolt a visszaigazolás, hogy a dolog működik. Az egyik néző kijött a moziból, rám nézett, és összecsapta a kezét: „Jesszusom, ez a maga vigyora!”. Akkor jöttem rá, hogy pelenkás korom óta mindvégig ezen a vigyoron dolgoztam!”
