Kevés akkora legendája van Hollywoodnak, mint Orson Welles volt. Színész, forgatókönyvíró, rendező, producer. És a világ egyik leghíresebb "átverésének" előadója, amely ugyan inkább csak városi legenda, de így is a leghíresebb sztorik egyike. Orson Welles harminchét évvel ezelőtt ezen a napon hagyott itt minket. Róla emlékezünk.
Korán elveszítette szüleit
1915 májusában látta meg a napvilágot George Orson Welles néven. Apja lelkes feltaláló volt, édesanyja pedig zongoraművész. Édesapja feltalált egy karbidlámpát, amelyet az autókon és bicikliken is használni lehetett, az ezt gyártó kis vállalatból tisztességes kis vagyont szerzett a család. Ám, amikor az ipar az elektromos lámpára állt át, a vállalkozást eladták. Édesanyja tehetséges zongoristaként fiát is a zene szeretetére nevelte, Orson Welles így, ha nem is kimagasló, de jó zongoristává és hegedűművésszé cseperedett.
Szülei között sok volt a veszekedés, ami végül a gyermek hat éves korában váláshoz vezetett. Három évvel később Orson Welles elveszítette édesanyját, aki sárgaságban halt meg. Ekkor apjához került, aki már korábban sem vetette meg az alkoholt, de ez eddigre kezdett elhatalmasodni rajta. Utazgatni kezdtek szerte a világban, Orson Welles gyermekként megfordult Jamaicán és a Távol-Keleten is. Miután visszatértek Amerikába, az apja szállodájában éltek, de az később leégett.
Orson Welles tizenhárom éves volt, amikor az apját is elveszítette. Ettől kezdve a családi barát Dr. Bernstein gyámsága alá került, aki már korábban is csodagyerekként kezelte őt.
Már az iskolában is próbálozott rendezéssel
Állami iskolába rövid ideig járt, később magániskolába iratkozott be. A dolog érdekessége, hogy ugyanabba az iskolába járt, ahonnan évekkel korábban a bátyját már kicsapták. Itt ismerkedett meg Roger Hill tanárral, aki megtanította, hogyan koncentráljon azokra a dolgokra, amelyek igazán érdeklik. Vonzotta a színjátszás és első színpadi rendezése a Juliu Caesar volt, amelyért díjat is kapott a chicagói Színházi Társaságtól.
Fiatalként a festészet érdekelte, de sosem ért el sikereket
Bár remek zenei képzettsége volt és ért már el sikereket a színjátszás terén is, Orson Welles tizenhat éves korára, mikorra elvégezte a magániskolát, leginkább a festészetért volt oda. Miután apja meghalt, szerény örökségét arra használta fel, hogy Írországba költözzön és vándorművészként élje az életét.
Mondani sem kell, hogy nem ez volt a legkényelmesebb időszak az életében. Lényegében olyannyira elszegényedett, hogy azt a hat festményt, amelyet egész pályafutása alatt végül elkészített, elcserélte szállásra. Bármennyire is szeretett volna komolyan a festészetből megélni, rájött, hogy abban messze nincs akkora tehetsége, így inkább visszatért a színészethez.
Szerencsével lett színész, de visszafogták
Miután a festészettel befuccsolt, Dublinba költözött, ahol egy híres színház egyik előadásán kiszúrta egy régi ismerősét a színpadon. A régi barát bevitte a színfalak mögé, ahol megismerkedhetett a színház társrendezőjével. És bár előadott neki egy hangzatos mesét arról, hogy ő valójában egy turnézó vendégszínész, erre nem is volt igazán szüksége. Néhány próba után kiderült, hogy istenadata tehetsége van a színészethez, ezért a társulat tagjává vált. Az első komolyabb sikereket azonban nem követették újabbak, főszerepek helyett csak mellékszerepek jutottak neki. Egyes vélemények szerint ennek oka az volt, hogy a színház egyik befolyásos színésznője féltékeny volt a sikereire, ezért elintézte, hogy a háttérbe szoruljon.
Az a bizonyos rádiójáték
Orson Welles a '30-as években visszaköltözött Amerikába és New Yorkban rendezkedett be. Amellett, hogy a Broadway-n is játszhatott, lehetősége volt, hogy saját rádiós produkciókat is készítsen. Ezek közül egyértelműen a leghíresebb H.G. Wells klasszikusa, a Világok harca volt, amelyet 1938 októberében adott elő ő maga a rádióban. Előadását, amely a Földet megtámadó idegen civilizáció inváziójáról szólt, olyan beleéléssel játszotta el, hogy sok hallgató elhitte és kisebb pánik alakult ki köztük. A legenda szerint ez hatalmas méreteket öltött és tömegek vonultak az utcákra, de ez nem igaz. Valójában csak néhányan dőltek be a mesének, amit leginkább a sajtó fújt fel utólag. De ez a rádiójáték örökre beírta Orson Welles nevét a históriás könyvekbe. És nem mellesleg megnyitotta előtte az utat Hollywood felé is.
Miután a rádiójátéknak köszönhetően fél New Yorkra a frászt hozta, George L. Schaefer, az RKO stúdió vezetője lényegében teljes szabad kezet kínáló szerződést tolt az orra alá csak azért, hogy elcsábítsa a rádiótól. Így Orson Welles nem csak a forgatókönyvet írhatta meg, nem csak a rendezői széket foglalhatta el és nem csak a főszerepet játszhatta el az Aranypolgárban, de még a vágószobában is ő volt a főnök.
A film William Randolph Hearst sajtómágnásnak állított görbe tükröt és az mutatta be, hogyan vált a semmiből a világ egyik legbefolyásosabb emberévé, hogy aztán a saját önteltsége miatt végül magányosan haljon meg. Csakhogy az MGM vezetője rettegett attól, hogy a filmben Hearts magára ismer és a filmiparon tölti ki bosszúját, ezért 842 000 dollárt ajánlott fel George L. Schaefernek, hogy sose mutassák be a filmet.
Hearst támadásai nyomán a film nem aratott túl nagy sikert és el is tűnt a süllyesztőben egészen az '50-es évekig. Ekkor azonban a már újító szemléletű kritikusi közösség újra megtalálta magának a filmet és a mozitörténelem vitathatatlanul legjobb alkotásának kiáltották ki.
Más klasszikusok
Orson Welles közel fél évszázados filmes karriert tudhatott magáénak halálakor. Az évtizedek során számtalan filmet forgatott, köztünk nem egynek ő volt az írója, rendezője, producere is. Az ő nevéhez köthetjük az olyan klasszikusokat, mint Az óra körbejár, a Moby Dick, A gonosz érintése, A per, az Egy ember az örökkévalóságnak, A 22-es csapdája vagy a H mint hamisítás.
Magánélete és halála
A legendás filmkészítő és színész háromszor házasodott élete során. Első felesége Virginia Nicholson színésznő volt, akivel a '30-as években hat évig alkottak egy párt. A színész válásuk után három évvel újra megnősült, ekkor Rita Hayworth színésznőt vette feleségül. Ez a frigy mindössze öt évig tartott. Végül Orson Welles Paola Mori színésznő mellett találta meg a végső boldogságot, akivel 1955-ben házasodtak össze és harminc évig, egészen a színész 1985-ös haláláig együtt is maradtak. Házasságaiból három gyermeke született.
Orson Welles éveken át súlyos szívproblémákkal és cukorbeteséggel küzdött. De ez nem akadályozta meg abban, hogy tovább dolgozzon. Halálakor számos félkész, befejezetlen projektet hagyott hátra, köztük a fő művének szánt Don Quijote-t is. 1985-ben már rosszullétre panaszkodott egy interjúban, amely során arról is beszélt, hogy a legszerencsésebb embernek érzi magát, akinek nagyszerű élete volt. Végül otthonában hunyt el szívroham következtében.