Szőts István 1947-ben forgatott remeke Móra Ferenc regénye alapján. A ’45 utáni magyar filmművészet megkerülhetetlen alkotása, amelyet azonban a vetítéséről kirohanó Rákosi Mátyás (akkor éppen államminiszter) „klerikális reakciós propaganda” minősítéssel betiltatott. Ezzel a tiltással a rendező sorsa is beteljesedett, mivel nem kapott több lehetőséget játékfilm forgatására. 1957-ben el is hagyta az országot. A nevéhez fűződik egy másik nagy klasszikus, az „Emberek a havason” című korábban, ugyanezekkel a főszereplőkkel készített film is, amely Velencében díjat nyert. Görbe János és Szellay Alice (a rendező volt felesége) felejthetetlen alakítást nyújtott. Nagy szerencse, hogy a MaNDA kiadásában mindkét filmet digitális restaurálással megújították. Ezzel a kulturális misszióval lehetővé tették két olyan magyar klasszikus film megismerését, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar filmművészet.
Szőts István 1947-ben forgatott remeke Móra Ferenc regénye alapján. A ’45 utáni magyar filmművészet megkerülhetetlen alkotása, amelyet azonban a vetítéséről kirohanó Rákosi Mátyás (akkor éppen államminiszter) „klerikális reakciós propaganda” minősítéssel betiltatott. Ezzel a tiltással a rendező sorsa is beteljesedett, mivel nem kapott több lehetőséget játékfilm forgatására. 1957-ben el is hagyta az országot. A nevéhez fűződik egy másik nagy klasszikus, az „Emberek a havason” című korábban, ugyanezekkel a főszereplőkkel készített film is, amely Velencében díjat nyert. Görbe János és Szellay Alice (a rendező volt felesége) felejthetetlen alakítást nyújtott. Nagy szerencse, hogy a MaNDA kiadásában mindkét filmet digitális restaurálással megújították. Ezzel a kulturális misszióval lehetővé tették két olyan magyar klasszikus film megismerését, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar filmművészet.