Közepesnél valamivel jobb melodráma. Nem ismerem Zilahy műveit, de egészen biztos, hogy írt ennél jobb regényt is. Egy úriember, akinek mindene megvan, egy szerelmi csalódást követően új szerelmet talál magának, majd közvetlenül a „múltos” lánnyal történő esküvő előtt a régi bocsánatot kér tőle, mindent „lezsírozott”, de a férfi az öngyilkosságot választja. Az úri becsületkódex ezt az utat jelölte ki számára. Jó, hogy nem kínoztam magam a könyvvel, mert amennyit hallgattam belőle az nagyon is elég volt. A film a maga idejében nagy vihart kavart, mert femme fataleként Karády decens módon, csak a sziluettjét mutatva, vetkőzött benne (érdekes volt, ahogy fényhatásokkal elérték, hogy a kitömött mókus „nézte” a meztelenül táncoló úrilányt). Számomra eléggé nevetséges volt a konfliktus, meg az irodalmi emlékeim szerint (Mikszáth, Bródy, Bíró) a dzsentriknek nem volt ennyi lelkiismereti kényszere, erkölcsi megfontolása. Régóta úgy gondolom, hogy Jávor nem volt igazán tehetséges, csak a kor ideáljának teljesen megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal (snájdig bajusz, sírva mulatás az ivóban, stb.) rendelkező bábú. Lehet, hogy színházban tényleg jól alakított, de a látott filmekben… Karády viszont új nőtípust jelenített meg a filmvásznon, szexepiles külseje, búgó hangja biztos nagy hatással volt a korabeli férfinépségre, a nők meg irigykedhettek rá. Színészi tehetsége nem sok volt, de dizőznek kiváló.
Közepesnél valamivel jobb melodráma. Nem ismerem Zilahy műveit, de egészen biztos, hogy írt ennél jobb regényt is. Egy úriember, akinek mindene megvan, egy szerelmi csalódást követően új szerelmet talál magának, majd közvetlenül a „múltos” lánnyal történő esküvő előtt a régi bocsánatot kér tőle, mindent „lezsírozott”, de a férfi az öngyilkosságot választja. Az úri becsületkódex ezt az utat jelölte ki számára. Jó, hogy nem kínoztam magam a könyvvel, mert amennyit hallgattam belőle az nagyon is elég volt. A film a maga idejében nagy vihart kavart, mert femme fataleként Karády decens módon, csak a sziluettjét mutatva, vetkőzött benne (érdekes volt, ahogy fényhatásokkal elérték, hogy a kitömött mókus „nézte” a meztelenül táncoló úrilányt). Számomra eléggé nevetséges volt a konfliktus, meg az irodalmi emlékeim szerint (Mikszáth, Bródy, Bíró) a dzsentriknek nem volt ennyi lelkiismereti kényszere, erkölcsi megfontolása. Régóta úgy gondolom, hogy Jávor nem volt igazán tehetséges, csak a kor ideáljának teljesen megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal (snájdig bajusz, sírva mulatás az ivóban, stb.) rendelkező bábú. Lehet, hogy színházban tényleg jól alakított, de a látott filmekben… Karády viszont új nőtípust jelenített meg a filmvásznon, szexepiles külseje, búgó hangja biztos nagy hatással volt a korabeli férfinépségre, a nők meg irigykedhettek rá. Színészi tehetsége nem sok volt, de dizőznek kiváló.