Hát nem is értem, hogy hogy fordulhatott elő, hogy én ezt a mesét még nem láttam eddig. Vannak benne macskák (nem is kevés) és Párizsban játszódik a történet, ennél több nekem nem is nagyon kell. Többszörös macskatulajdonos révén kissé elfogult vagyok, de szerintem ez egy elképesztően aranyos történet. Nem mai darab, de talán ez még az előnyére is válik, hiszen a kézzel rajzolt figurák valami gyönyörűek. A cicák mozdulatai és gesztusai nagyon valósághűek lettek (ezt teljes bizonyossággal mondhatom). Nagyon viccesek a beszédes nevek (LibAbigél és LibAmélia vagy éppen Thomas O'Pamacska) és az is betalált, ahogy a szinkronos verzióban az állatok viccelődnek a hozzájuk fűződő magyar szólásokkal és közmondásokkal (pl. Itt van a kuyta elásva, Megpróbálok egérutat nyerni., Ennyi sétálástól lúdtalpam lesz stb.) A történet lehet kissé butácska, de ahogy olvastam még valóság alapja is van, így megbocsájtjuk neki és hallottunk már olyat többször is, hogy egy magányos, gazdag idős ember az állataira hagyja a vagyonát, ami lehet talán kissé túlzás, de az bizonyos, hogy ezek a kis háziállatok rengeteg szeretetet képesek adni, így minden törődést megérdemelnek. Most, hogy láttam a mesét, azt hiszem a cukiság-mérő nálam az egekben szárnyal :)
Hát nem is értem, hogy hogy fordulhatott elő, hogy én ezt a mesét még nem láttam eddig. Vannak benne macskák (nem is kevés) és Párizsban játszódik a történet, ennél több nekem nem is nagyon kell. Többszörös macskatulajdonos révén kissé elfogult vagyok, de szerintem ez egy elképesztően aranyos történet. Nem mai darab, de talán ez még az előnyére is válik, hiszen a kézzel rajzolt figurák valami gyönyörűek. A cicák mozdulatai és gesztusai nagyon valósághűek lettek (ezt teljes bizonyossággal mondhatom). Nagyon viccesek a beszédes nevek (LibAbigél és LibAmélia vagy éppen Thomas O'Pamacska) és az is betalált, ahogy a szinkronos verzióban az állatok viccelődnek a hozzájuk fűződő magyar szólásokkal és közmondásokkal (pl. Itt van a kuyta elásva, Megpróbálok egérutat nyerni., Ennyi sétálástól lúdtalpam lesz stb.) A történet lehet kissé butácska, de ahogy olvastam még valóság alapja is van, így megbocsájtjuk neki és hallottunk már olyat többször is, hogy egy magányos, gazdag idős ember az állataira hagyja a vagyonát, ami lehet talán kissé túlzás, de az bizonyos, hogy ezek a kis háziállatok rengeteg szeretetet képesek adni, így minden törődést megérdemelnek. Most, hogy láttam a mesét, azt hiszem a cukiság-mérő nálam az egekben szárnyal :)