Beleég az ember retinájába a film.Erőszakos és véres,sőt kifejezetten félelmetes.Ananda Everingham az ausztrál-thai színész kegyetlen jó játéka is kellett a film sikeréhez,ami a rendező , Banjong Pisanthanakun első önálló nagyjátékfilmje.Itt is nagyo... Több
Egész hatásos ázsiai horror, bár az ilyen filmekben megszokott eszköztárral (értsd: NAGGGYON sok jumpscare) operál. Az alapötlet viszont nem mindennapos és ez az, ami az átlag fölé emeli.
Brutál jó horror, az egyik legjobb, amit az elmúlt években láttam! Tényleg nem találtam benne hibát, még a zene is ott fokozza a hangulatot, ahol kell.
Ha valaki egy szokásostól eltérő, jó történettel rendelkező és tökéletesen kivitelezett horror filmet keres, az megtalálta. Egyik kedvenc, nagyon ajánlom!
Kettős érzelmek vannak bennem, ha erre a thai alkotásra gondolok, mert a film közepéig olyan hullámvasút jellegű volt az egész, mivel nem volt olyan áttörő a története, és a cselekménye is néhol laposnak bizonyult, de az utolsó fél óra után tátva maradt a szám. Elképesztő nyomást éreztem és ezt nagyon jól tükrözi, hogy a nagy durranás, amit a végére hagytak, az élményszámba ment. De ne fussunk ennyire a záróakkordhoz, hanem nézzük, hogy folyt az a bizonyos felépítése a történetnek. Elég gyorsan lezajlott a karakterek bemutatása és feltárták nekünk már elég hamar a story lényegét, ami egészen ötletes volt, miszerint mindennek a lényege a fényképezőgép (egy egyszerű tárgy). Kicsit erősen hajazott a Kör című horrorfilmre, bár egész más mindkettő története, csak pár apró dologban lehetett érezni egy könnyed déjá vu érzést. Ez mit sem von le a film érdemi részeiből. Ugyanis, megkaptuk a jól ismert ázsiai rendezést, végig érző nyomást, miszerint, jól tudtak hatni a néző agyára és gondolkodására. A két főszereplő, Ananda Everingham és Natthaweeranuch Thongmee karaktere a story haladtával törtek egyre jobban össze és reményt keresve próbálták a megoldást kutatni, amit egészen jól át is tudtak adni. Természetesen volt már szerencsém, hasonló filmet megnézni, de annak viszont örülök, hogy tudtak pár új dolgot mutatni, főleg a vége fele, ami számomra élményszámba ment. Egy egész jó kis ázsiai alkotás lett, amit érdemes megnézni.
Mondhatni ez egy tökéletesen kivitelezett film, melynek a története ugyan semmitmondó, ám minden a helyén van benne: a színészek teszik a dolgukat, a meghökkentő és váratlan elemek pontosan olyan sorrendben követik egymást, ahogy annak lennie kell és ott is helyezkednek el a filmben, ahol lenniük kell. Minden klappol.