Wes Anderson hihetetlen, mennyire összhangba tud kerülni a színészeivel. Nem ez a legkoherensebb filmje, de nem lehet amellett elmenni, mennyire ihletetten alakítanak a remekebbnél remekebb színészek ebben a műben is. Benicio del Toro egészen más arcát mutatja, mint amit bármikor láttunk tőle, Adrien Brody, Tilda Swinton is milyen már, Léa Seydoux játéka is teljesen felszabadult, és akkor még csak a stáblista elejét karcolgattuk. Másodszor néztem, mert mint nagyon sok Wes Anderson-film, ez se bomlik ki elsőre teljesen. Nem gondolom, hogy ez a fő műve, viszont ugyanaz a helyzet, mint mondjuk Salvador Dalí festményeivel, hogy a rosszabbak is nagyszerűek. A tehetség és zsenialitás átüt minden részleten.
Én alapvetően szeretem Wes Anderson filmjeit, sőt bizonyos filmjeit a kedvenceim közé sorolnám (Tenenbaum, Grand Budapest Hotel, Kutyák szigete), de ez nagyon nem jött be. Tipikus film Andersontól, a tőle megszokott stílusjegyekkel, nekem viszont nag... Több
Valószínű, a leggyengébb Wes Anderson film. A setting megint pazar, imádom mint mindig, de ennyi. Kicsit mintha Anderson azt hitte volna, most már bármit forgathat, a stílus úgyis elviszi a hátán a filmet.
Mivel imádom Wes Anderson filmjeit, így nem volt kérdés, hogy meg fogom nézni a francia kiadást. Szerintem mestermű, a rendező pedig tényleg felhasználta minden eddigi tapasztalatát. Imádtam.
A stílus, a látvány megszokottan lenyűgöz. Pazar. De valahogy ez a film mégsem szippantott magába. Lehet az aktuális hangulatom volt az akadálya. Jó film ez, de számomra közel sem adta az elvárt élményt.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Wes Anderson ezúttal is zseniálisan szórakoztató és egyedi humorú filmet alkotott! A Francia kiadás egy szkeccsfilm, vagyis több különálló történetből áll össze. Az egyes rövidfilmek önmagukban is kerek, egész történetet alkotnak, de egy lapkiadó újságjának cikkeiként mégis egészestés történetté vannak összefűzve. Ezen felül egy-két poénos minifilm is bele van tűzve egyfajta összekötő kapocsként a narratívába az egyes szkeccsek között. Wes Anderson ezúttal valóban szinte minden kedvenc színészét meghívta a filmjébe. Még akkor is, ha egyeseknek csak párperces szerep vagy egyetlen sornyi szöveg jutott. A legkiemelkedőbb alakítást talán Benicio del Toro nyújtja, aki egy elmegyógyintézetbe zárt zseniális festőművészt alakít. Ebben a fejezetben a modern művészet krikszkrakszos alkotásai vannak kifigurázva, ami igazán gondolatébresztő és újszerű történetet eredményezett. Az ezt követő történetek már intellektuálisan nem ennyire sokrétűek, de stílusukban és humorukban szintén nagyon élvezetesek. A francia forradalmat és a diákmozgalmakat parodizáló fejezet ideológiai szinten figurázzi ki történetének tárgyát, a lezáró bűnügyi történet pedig akcióban és stílusban tesz túl előzményein!
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
