Jöjj el napfény!

Nekem azért átjött a film, van benne érték és a rendező részéről is érzem a személyes hangvétel,t de tény, hogy ez sem az ő, sem Binoch részéről nem lesz maradandó alkotás. Egy ilyen sztorinak be kellett volna szippantania, mégis kívülállóként néztem végig.

Kicsit parttalan a film, nem érzem, honnan, hova tart, de nem győzött meg. A koncepció érdekes, de nagyon is felejthető. Nem tudom jó szívvel ajánlani.

Juliette Binoche nagyon jó színésznő, de ezt a filmet ő sem tudja megmenteni. Éreztem, hogy éreznem, kéne valamit, csak hát nem történt semmi. Értetlen, kidolgozatlan film, amit sajnálom, mert többre számítottam.

Binoche olyan karaktert kapott, amit szerintem ő sem hitt el magának. Az egyik legjobb színésznő a korosztályában, de szerintem ledobta őt a figura, és akrámit is próbált, nem tudott életet lehelni bele, de ezt a suta párbeszédek számlájára írom.

A filmet francia, romantikus, vígjátéknak hirdetik. Ebből sajnos csak a francia az igaz. Semmi köze sem a romantikához, sem a vígjátékhoz. Ez egy komoly dráma, ami teljes mértékben a valódi életről szól, helyenként igen naturálisan és nyersen bemutat... Többva azt, hogy milyen szánalmasak tudunk lenni mi emberek. (Talán, ha ennek megfelelően hirdetnék, akkor kevesebben állnának fel az első 10 perc után és azt ott maradt - vígjátékra számító - nézők közül is sokkal kevesebben éreznének csalódást a filmmel kapcsolatban.)