Sokgyerekes szegény család gyermeke. A Magyar Államvasutaknál tett kis kitérője után Rózsahegyi Kálmán színiiskoIáját végezte el, ahol elsősorban komikus színészként jósolnak neki nagy jövőt. Pályája az Apolló Kabaréban indult 1921-ben.
Rengeteg komédiában és kabarészámban mulattatta a közönséget, ám ő maga a komoly drámai szerep eljövetelében reménykedett - sajnos, erre haláláig kellett várnia.
Remek karakterszínészi képességeinek köszönhetően 1929-ben a... Több
Sokgyerekes szegény család gyermeke. A Magyar Államvasutaknál tett kis kitérője után Rózsahegyi Kálmán színiiskoIáját végezte el, ahol elsősorban komikus színészként jósolnak neki nagy jövőt. Pályája az Apolló Kabaréban indult 1921-ben.
Rengeteg komédiában és kabarészámban mulattatta a közönséget, ám ő maga a komoly drámai szerep eljövetelében reménykedett - sajnos, erre haláláig kellett várnia.
Remek karakterszínészi képességeinek köszönhetően 1929-ben a Vígszínház tagja lett, ahol Csortos Gyula vette pártfogásába. 1940-ben a Színészkamara megelégelte a nem színházjellegű szórakozóhelyek konkurenciáját, és lépéseket tett annak érdekében, hogy a színészek mulatókban ne léphessenek fel. Sándor Peti is tiltólistára került - az országos ismertséggel bíró színészt mozgó könyvárusként láthatta az utcán szeretett közönsége.
1945 után szinte újra kellett kezdenie a pályát. A harmincas évektől számtalan magyar film epizódszerepében felbukkant fel pincér, házmester, vagy portás szerepkörben. Igazi csapatjátékos volt, aki alárendelte saját egyéniségét a színpadi összjátéknak. A jó epizódszerepekről azt vallotta, hogy azok is fontos rendeltetéssel bírnak, hiszen előreviszik, bonyolitják a cselekményt.
Gyötrődő alkat volt - a premierek utáni éjszakákat ébren töltötte, és a „tehetségtelenségéről" morfondírozott. Az igazi „nagy szerep" hatvankét évesen érte utol - Svejket, a derék katonát játszotta a televízióban.
(erdei1999)
