Emlékszem mikor még legelőszőr láttam 2012-ben. Az első olyan film volt, amit moziban néztem, és teljesen magával ragadott az egész. A legjobb filmélményem volt, és nagy kedvencemmé vált. De olyannyira, hogy DVD-n is beszereztem és egy hónap alatt nyolcszor is megnéztem. Azóta már csillapodott ez a fajta hype, vagy nem is tudom minek mondjam, aminek egyrészt a folytatásai a hibásak, amik bár tetszettek, de jócskán elmaradtak az első résztől. Hatalmas élmény volt nekem még akkoriban. Első sorban maga a történet volt az ami elkapott és nem eresztett. A túlélős horrorok (Gantz, Battle Royale etc.) mindig is jókora szeletet tudtak magukénak a szívemben, és igaz, hogy az Éhezők Viadala azért nem éppen egy horror film, de valahogy mégis megfogott. A másik dolog a film hangulata volt, ami aztán pláne beszippantott, annyira, hogy sokszor szó szerint lúdbőröztem. És persze ott volt még Katniss, akinek a karakterébe hamar belezúgtam. Szeretem az erős női karaktereket, Katniss pedig pont ilyen, vagyis hát olyan lett, mivel az elején még inkább csak simán vakmerő volt. Peetaval sajnos nem tudtam azonosulni, személy szerint nem bántam volna, ha lemorzsolódik...kicsit sem érdekelt, hogy főszereplő e vagy sem. :D
Mindent egybe véve, tényleg óriási élményt nyújtott nekem hat évvel ezelőtt, és soha nem fogom sajnálni az időt, egy esetleges újranézésre.
Emlékszem mikor még legelőszőr láttam 2012-ben. Az első olyan film volt, amit moziban néztem, és teljesen magával ragadott az egész. A legjobb filmélményem volt, és nagy kedvencemmé vált. De olyannyira, hogy DVD-n is beszereztem és egy hónap alatt nyolcszor is megnéztem. Azóta már csillapodott ez a fajta hype, vagy nem is tudom minek mondjam, aminek egyrészt a folytatásai a hibásak, amik bár tetszettek, de jócskán elmaradtak az első résztől. Hatalmas élmény volt nekem még akkoriban. Első sorban maga a történet volt az ami elkapott és nem eresztett. A túlélős horrorok (Gantz, Battle Royale etc.) mindig is jókora szeletet tudtak magukénak a szívemben, és igaz, hogy az Éhezők Viadala azért nem éppen egy horror film, de valahogy mégis megfogott. A másik dolog a film hangulata volt, ami aztán pláne beszippantott, annyira, hogy sokszor szó szerint lúdbőröztem. És persze ott volt még Katniss, akinek a karakterébe hamar belezúgtam. Szeretem az erős női karaktereket, Katniss pedig pont ilyen, vagyis hát olyan lett, mivel az elején még inkább csak simán vakmerő volt. Peetaval sajnos nem tudtam azonosulni, személy szerint nem bántam volna, ha lemorzsolódik...kicsit sem érdekelt, hogy főszereplő e vagy sem. :D Mindent egybe véve, tényleg óriási élményt nyújtott nekem hat évvel ezelőtt, és soha nem fogom sajnálni az időt, egy esetleges újranézésre.