A berlini Arany Medvével díjazott alkotás a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Larisza Sepityko – Elen Klimov felesége - munkája. Az első olyan szovjet film, amely leszámolt a partizánromantikával, ezért a Szovjetunióban csak mérsékelt sikert aratott. Az 1942 telén Fehéroroszország-ban, avagy hivatalos magyar nevén a Belarusz Köztársaságban játszódó történet a legfontosabb lelkiismereti kérdésekkel foglalkozik; túlélés, vagy behódolás, becsület, vagy hűtlenség. A kérdésfelvetés mélysége, filozófiai jellege ellenére letisztult, hétköznapi módon tárja a néző elé a mondanivalót, óhatatlanul is elgondolkoztatva: én mit tennék a szereplők helyében? Tematikájában hasonlít Sánta Ferenc: „Ötödik pecsét” című regényéhez. A hasonlóság mellett különös egybeesés, hogy a Sánta-regény adaptációja és a „Kálvária” című film is egyazon évben, 1976-ban készült.
A berlini Arany Medvével díjazott alkotás a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Larisza Sepityko – Elen Klimov felesége - munkája. Az első olyan szovjet film, amely leszámolt a partizánromantikával, ezért a Szovjetunióban csak mérsékelt sikert aratott. Az 1942 telén Fehéroroszország-ban, avagy hivatalos magyar nevén a Belarusz Köztársaságban játszódó történet a legfontosabb lelkiismereti kérdésekkel foglalkozik; túlélés, vagy behódolás, becsület, vagy hűtlenség. A kérdésfelvetés mélysége, filozófiai jellege ellenére letisztult, hétköznapi módon tárja a néző elé a mondanivalót, óhatatlanul is elgondolkoztatva: én mit tennék a szereplők helyében? Tematikájában hasonlít Sánta Ferenc: „Ötödik pecsét” című regényéhez. A hasonlóság mellett különös egybeesés, hogy a Sánta-regény adaptációja és a „Kálvária” című film is egyazon évben, 1976-ban készült.