A film összbevétele 7 214 806 dollár volt (imdb.com).
Dorothea paradoxona: Ha azon tűnődsz, hogy boldog vagy-e, az egy nagyszerű lehetőség a depresszióhoz.
Apróbb baki, hogy amikor Dorothea a fiával, Jamie-vel a részvényportfóliójáról beszél, az NYSE részvényárfolyamait tizedesjegyben idézve, és ekkor a film szerint 1979-ben vagyunk. Az Egyesült Államokban azonban csak 2000-ben került sor a tizedes árfolyamra váltás a töredékes részvényárakról. Nem túl nagy hiba, de aki foglalkozik ezzel a témával, vagy jártas a tőzsde világában, annak ez feltűnik.
A próbák során a szereplőket arra ösztönözték, hogy hozzanak be olyan zenét, amelyről azt hiszik, hogy a szereplőik hallgatnák. Aztán, hogy a szereplők közötti ismerkedést elősegítsék, egy táncos mulatságon kellett részt venniük, ahol az egyetlen szabály az volt, hogy mindenkinek táncolnia kell mindenkivel, és nem számít az, hogy milyen dal szól közben.
Mike Mills rendező elmondása szerint a filmje önéletrajzi ihletettségű, melynek történetét jórészt gyerekkori emlékei ihlettek.
A külső jelenetek ugyanannál a családi háznál forgatták, ahol Annette Bening egy korábbi, Kés, villa, olló című filmjét is.
A film forgatása 2015. szeptember 8-án kezdődött meg Dél-Kaliforniában, és október 27-én ért véget. A stáb ez idő alatt többnyire Los Angelesben dolgozott. A forgatás összesen 35 napot vett igénybe.
A 20. századi nők világpremierje 2016. október 8-án volt a New York-i Filmfesztiválon.
A filmet rendkívül pozitívan fogadták a kritikusok. A RottenTomatoes kritikaösszesítő portálon 163 szemlézett írást követően 88 százalékon áll (2017. április).
A filmet több mint félszáz alkalommal jelölték a világ legrangosabb filmfesztiváljainak díjaira.