Amaanat

Tipikusan az a film, aminek a pár soros tartalmából bárki kitalálhatja az egész film történetét befejezéssel együtt. Nem rágjuk le a körmünket az izgalomtól, de nem is azért nézzük ezeket a filmeket. Nekem ezek a filmek gyerekkorom meséit pótolják, ... Többjó emberekkel, rosszakkal, harcokkal, szerelmekkel. A film abszolút főszereplője Sanjay, az ő tettei viszik a cselekményt. Róla ugye tudjuk, hogy az ikonikus sztár Nargis fia, gyakorlatilag nem lehetett más választása, mint filmsztárnak lenni. Ilyesmiből láttunk már egy két katasztrófát. Ez az első film, aminek a főszerepében láttam, igazából azt hiszem, hogy nem egy őstehetség, de mégis van benne valami, ami miatt érdeklődést kelt maga iránt. A bumfordi táncai például kifejezetten tetszenek, amúgy meg nagyon jó dalok vannak ebben a filmben. A történet kicsit lassan indul, de idővel megjelenik Amar, (Akshay Kumar ) és meglódulnak az események. (Naná!) Szegény Gulshan Grover kapta a gonosz szerepét, mint abban az időben egy csomó filmben, de természetesen nincs esélye ezzel a két szépfiúval szemben. A női szerepek lényegtelenek, nem túl sokat tesznek a filmhez, nem túl ismertek a színésznők sem. Mondjuk az se semmi, beállítani a gazdag fiúhoz azzal, hogy vegyél feleségül, mert az apáink egyszer megbeszélték ezt. Aztán vérig sértődni, hogy a fiúnak nem tetszik az ötlet. Szóval nekem tetszett a film. Biztosan megtartom.