Pethes Sándor színészcsaládból származik; édesapja Pethes Imre, öccse Pethes Ferenc színművészek voltak. A Színiakadémiát 1920-ban végezte el, ahová később tanárként visszatért.
Pályáját az Apolló Kabaréban kezdte, első színházi szerződését 1921-ben, a Renaissance Színházban kapta. Számos teátrumban és kabaréban lépett fel, több évadot töltött a Nemzeti Színházban, az Ifjúsági Színházban, illetve a Vígszínházban
Filmfelvevő... Több
Pethes Sándor színészcsaládból származik; édesapja Pethes Imre, öccse Pethes Ferenc színművészek voltak. A Színiakadémiát 1920-ban végezte el, ahová később tanárként visszatért.
Pályáját az Apolló Kabaréban kezdte, első színházi szerződését 1921-ben, a Renaissance Színházban kapta. Számos teátrumban és kabaréban lépett fel, több évadot töltött a Nemzeti Színházban, az Ifjúsági Színházban, illetve a Vígszínházban
Filmfelvevő elé 1924-ben állt első alkalommal, a Csak nővel ne! című opuszban. Bár többnyire komikus szerepkörben foglalkoztatták, az első magyar horrorfilmekben (Juj, nem kell megijedni, Átok vára, Kísértetek vonata, Szinusz) is feltűnt, Apáthi Imrével pedig Így játsztok ti címmel készített színészparódiákat, filmkarikatúrákat. Legemlékezetesebb alakításai Az új rokon Bernáth Istvánja, a Meseautó sofőrje, Az okos mama tűzoltóparancsnoka, a Nagymama Tódorka Szilárdja, a Három sárkány ügyvédjelöltje, az Egy csók és más semmi magánnyomozója voltak.
A háború után, 1948-ban hívták újra a filmesek: Keleti Márton ráosztotta a Mikszáth-regényből készült Beszterce ostromában Pamutkay szerepét, valamint a történet végén váratlanul megérkező Eleméry Tasziló grófot a Mágnás Miskában. Az ötvenes években ismét évente többször volt olvasható neve a stáblistákon; kisebb szerepet alakított a Civil a pályán, az Én és a nagyapám, a Fel a fejjel,
a Budapesti tavasz, A csodacsatár, a Mese a 72 találatról című filmekben. Még néhány ifjúsági és kosztümös televíziós sorozatban is feltűnt, mintegy búcsúzóul.
(erdei1999)
