Király születik

2025.01.01 15:16 Artemisia Olvasottság: 225x

3

Az oroszlánkirály alighanem a Disney legikonikusabb rajzfilmje. A 2024-ben éppen 30 éves jubileumát ünneplő klasszikus 2019-ben már megkapta „élőszereplős” remake-jét, amelyet most egy Mufasa gyerek- és ifúkorát, királlyá válását bemutató eredettörténet követ, Jon Favreau-t pedig Barry Jenkins váltja a rendezői székben.

A narratíva keretes szerkezettel él, aminek köszönhetően a film egyszerre előzményfilm Mufasával a középpontban, és kicsit az eredeti Az oroszlánkirály folytatása is: Simba és Nala újabb trónörökös érkezésére várnak, és amíg emiatt távol vannak, addig a kis Kiarára Timon és Pumba, valamint Rafiki vigyáz. A bölcs mandrill egy tanulságos történettel köti le a szüleit hiányoló és a kitörő vihartól megrettent Kiara figyelmét, nagyapja, Mufasa korai életének történetével.

A kis Mufasát kölyökként egy hatalmas áradás szakítja el szüleitől. Egy másik falka felségterületén köt ki, ahol szinte azonnali barátságot köt a helyi király, Obasi fiával, Takával. Taka anyja, Eshe pedig gondozásába veszi, és sajátjaként neveli Obasi határozott tiltakozása ellenére. Noha Takával testvérekként, szeretetben nevelkednek, Obasi és a falka hímjei betolakodóként, csavargóként kezelik Mufasát, és a nőstények közé száműzik.

A vidéket azonban veszélyes ellenség járja: a Kitaszítottak, vagyis száműzött, bosszúszomjas fehér oroszlánok falkája, mely sorra hódítja meg a szavanna széltében-hosszában élő oroszlánfalkák területeit, élükön kíméletlen királyukkal, Kirasszal.

Mufasa megmenti nevelőanyját, Eshét a Kitaszítottak felderítőitől, ami Kiras fiának életébe kerül.

A falka sorsa gyakorlatilag megpecsételődik, azonban Obasi, hogy megmentse vérvonalát, elküldi a fiát, Takát, és vele a felesége életét megmentő Mufasát is.

A fogadott testvérek tehát együtt menekülnek el, és veszik az útjukat a legendás Milele felé, mely az állatok Kánaánja, és Mufasa anyja gyakorta mesélt róla.

A bosszúvágyól elvakult Kiras persze nem adja fel fia gyilkosának üldözését, így Taka és Mufasa az idővel futnak versenyt.

Útközben csatlakozik hozzájuk a szintén a falkáját ért Számkivetett támadás elől megmenekült nőstényoroszlán, Sarabi és barátja, Zazu, a madár, valamint a páviánok között különcként élő és onnan elűzött mandrill, Rafiki, aki szintén Milene mesés földjére igyekszik, csakhogy ő az utat is tudja, így a kis csapat szellemi vezetője lesz.

Veszélyekkel, kalandokkal és életre szóló tanulságokkal kikövezett útjuk során a csavargóként kezelt Mufasa bámulatos vezetői képességekről, hatalmas bátorságról és még nagyobb szívről tesz tanúbizonyságot, míg a királyi sarjként nevelt, mindig is uralkodásra készülő Taka királyi tekintélye és bátorsága többször is csorbát szenved, ráadásul Sarabi felbukkanása is rányomja a bélyegét a testvérek kapcsolatára.

Mire elérkezik a finálé, nagyjából mindenki sejteni fogja, hogy mi fog történni, de a végső harc mégis feszült és katartikus pillanatokat tartogat: egy roppant érzelmes jelenetsornak lehetünk tanúi, ami bemutatja, hogy miért is kell Mufasának királlyá lennie, tekintélye végleg megszilárdul, és Zordon is feltűnik a színen.

Barry Jenkins tehát egy összetett és érzelemgazdag történetet visz vászonra, mely úgyis képes berántani, hogy tudjuk, hová fog kifutni. Ismerős, mégis eredeti és friss, és persze hatalmas szív dobog benne.

A látványvilág teljes egészében a CGI műve, de prémium minőségű, élő és lélegző világot sikerült alkotni, és az első rész sokat kritizált momentumát, az szoborszerű és kifejezéstelen állatok ábrázolását is sikeresen kijavítja: a fotorealisztikus állatok arcán és mozgásán a kellőképpen tükröződnek az érzelmek.

Összességében elmondható, hogy Mufasa önálló kalandja nagyszerűen sült el, hiszen több tudott lenni egy újabb bőrlehúzásnál, az eredeti Az oroszlánkirályban megismert Mufasa, Simba tragikus sorsú, ám bölcs és igazságos apja pedig méltó eredetsztorit kapott.