Holtai Gábor és Veres Attila filmje, az Itt érzem magam otthon a lehető legjobb időpontban került a mozikba. Van olyan, aki kevésbé, és van olyan is, aki azonnal ráérzett arra, hogy ez a történet bizony sokkal többről szól, mint elsőre tűnik: a jelenlegi politikai berendezkedésről. A választások előtt ez a film bizony mélyen elgondolkodtató hatású.
A felvázolt alaphelyzet szerint egy idegenekből álló, ám mégis családként működő közösség áll a cselekmény középpontjában. A családfő diktatórikus módon nyomja el a többieket, akiktől meghatározott viselkedést és mindenekelőtt szervilizmust vár el. A kezében a karhatalmat két férfi testesíti meg: Marci (Molnár Áron) és Miklós (Simon Kornél). Mindig azt teszik, amit a Papa (Szervét Tibor) elvár tőlük. Egy nap például elrabolják Ritát (Lovas Rozi), akit arra kényszerítenek, hogy beilleszkedjen ebbe a szintetikus közösségbe. Rita pedig, miután rájön arra, hogy ha nem alkalmazkodik, akkor összekötözve heverhet egy szoba padlóján (valahol a házban), kénytelen-kelletlen belemegy a szerepjátékba.
Az ő szemével látjuk az eseményeket, miközben azt is rajta keresztül szemléljük, ahogyan ő maga is átalakul a történet végére. A film ráébreszti a nézőt arra, hogy miként működnek napjainkban az álságos szervezetek, és milyen lehet belül az a bizonyos párt is, mely már 16 éve uralja a magyarságot. Ami engem illet: az egyes karaktereket teljes mértékben meg tudtam feleltetni a valós politikai szereplőknek.
A film vége sokrétegű: az újonan érkező átveszi a hatalmat, és megmutatja, hogy valójában a legerősebbnek hitt rendszer is pillanatok alatt összeomolhat. Nekem tetszett az egész, értékelésem: négy csillag. (85%)
83 Itt érzem magam otthon (2026)
Egy fiatal nőt, Ritát egy ismeretlen család elrabolja az utcán. A gyanús Árpád család lakásában tér magához, és makacsul azt állítják, hogy ő valójában Szilvi, a rég... több»
