Korunk nagy szerzői blockbustergyárosa, aki ugyan már jó ideje hollywoodozik, de ha belegondolunk, valójában továbbra is ugyanaz a kísérletező kedvű független filmes maradt, akinek a Mementó idején megismerhette a cinephile közösség. Nagyszerű rendező, aki néha ugyan túlságosan megalomán dolgokat ad ki a kezei közül (A sötét lovag - Felemelkedés, Csillagok között, Tenet), de a kortárs Hollywoodban kevesen készítenek személyesebb filmeket nála. Egy valódi auteur a hollywoodi stúdiórendszer csúcsán, meg kell ezt becsülni.
Egyébként kamaszként, mikor elkezdtem komolyabban érdeklődni a filmek iránt, ő volt az első kedvenc rendezőm Tarantino mellett, majd ahogy kezdtem kiismerni magam a filmművészetben már inkább túlértékeltnek tartottam (azzal mai napig nem értek egyet, hogy A sötét lovag lenne minden idők negyedik legjobb filmje, megelőzve olyan alkotókat, mint David Lynch, Werner Herzog vagy Ingmar Bergman, dehát az IMDb-t amúgy sem lehet komolyan venni), az elmúlt években azonban ismét visszatértem hozzá, főleg a Dunkirk hatására, ami az elmúlt évek egyik legradikálisabb filmje volt a fősodorbeli alkotások közül, és ami ismét meggyőzött engem arról, hogy Nolan - hiába értékeli nevetségesen túl rengeteg rajongója - mégiscsak a generációja egyik legjobb és legérdekesebb rendezője.
A személyiség rajongói
Sajnáljuk, de bannoltuk a profilodat, így nem tudod szerkeszteni az oldalt ebben a hónapban.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.