Berserk - egy olyan kultikus sorozat, mely akkora hatással volt a Dark Fantasy világra, hogy korunk egyik legnépszerűbb és legnagyobbra tartott videojátékának, a Dark Souls-nak is ez adta meg az alaplöketet. A manga még a mai napig fut, valamint az anime is kapott egy kis "ráncfelvarrást", sokan az 1997-es verziót tarják etalonnak. Teljesen igazuk van. Történetünk egy koszos kocsmában kezdődik, ahová betér Guts, a félszemű főszereplőnk - arca közel sem ad semmi bizalomra okot, mindenféle előítéletet félretéve. És ha éppen nem az eltorzult, görcsös mimikája az ami a frászt hozza ránk, akkor érces hangja, vagy a hátán lógó, emberméretű kardja egészen biztos, hogy riasztó látvány lehet.
Az anti-hősök egyik legkiválóbb alakja, aki bár nem megy el egyetlen rossz cselekedet mellett sem szótlanul és a büntetést is viszonylag "joggal" osztja ki, a fő célja mégis egykori társa és árulója, Griffith elkapása. Az anime az ún. "Golden Age" azaz "Aranykor" fejezetet mutatja be Guts életéből, azaz még azt az időszakot mielőtt elvesztette volna az egyik szemét és a bal karját. A történet megfelelően kezeli az alapanyagot és méltóan nyúl a mangához - képes azt egy újabb szintre emelni, ahol sokkal közelebbinek érezhetjük a történetet.
A képi világ a mai napig megállja a helyét ( főleg ha a 2016-os verzió borzalmas CGI megoldásaira gondolunk, hiszen ebben az esetben még azt is kijelenthetjük, hogy minőségben bőven meghaladja a korát ). A tájak gyönyörűek és korhűen vannak ábrázolva - egyfajta idegen érzés kap el bennünk, mikor egy várra esetleg egy tájképre pillantunk. Azonban az alkotók számára pont ez volt a cél, így a "dark-fantasy" műfaj egyik legerősebb darabjává teszik az alkotást. A középkori időkben játszódó történet megfelelően dolgozza fel a zsoldosok mindennapjait és az ember-vallás-hatalomvágy közötti kapcsolatot - mindezt olyan audio-vizuális köntösbe öltöztetve, hogy nem lehet panaszunk a hangulatot illetően. A harci jelenetek természetesen még magasabb szintre emelik az élményt, és hatalmas szerencsékre van belőlük jó pár, már a nyitójelenetet követően is.
A karaktereket eleinte nehéz megszeretni, idővel viszont egészen biztos, hogy ha más nem, együtt fogunk érezni Guts-al. A zene és a hanghatások tökéletesen a helyükön vannak - Guts szinkronhangja a 2016-os változattal szemben kissé szokatlan és néhol lehetne férfiasabb, marconásabb, mégsem ront az összképen. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel egy igazán elborult, Witcher/Dark Souls féle történet nyitánya melyben akad bőven vér és erőszak.
