Minden szerdán

Adorján Gyula vagyok, és a hetvenes évek végén a Városszéli telepen, a mai Kertvárosban éltem, ahol egy napon a "Minden szerdán" című filmhez kerestek forgatási helyszínt. Nagybátyám udvarát és házát találták alkalmasnak, ahol néhány nap múltával meg... Többkezdődtek az előkészületek. Jómagam iskola után mit sem sejtve ballagtam arra. Gyarmati Lívia, a rendező, a kertből vett észre, és azonnal hozzám sietett. Néhány kedves szót követően statisztának kért fel, és hamarjában be is mutatott a színészeknek. Filmbéli anyámat alakító Pásztor Erzsi kedvesen igazította meg a hajamat, Szabó László egy székben ülve köszönt és kezet nyújtott, majd a főszereplő Bán János hozzám lépett, bemutatkozott, és a kézfogást követően tovább sietett. Gyermekként a néhány perces szerep elmondhatatlan öröm volt számomra. Az ágyon ülve még egy idegen statiszta fiúval találkoztam, akiről semmit nem tudok. Szegény családból származom, így a filmbéli vacsora is ajándék volt. Nagymamám testvére főzött, és bár a jelenet a vacsora végéről szólt, melyet többször kellett elismételni, tányéromat mindig vastagon teleszedte. Sajnos évek óta hiába keresem a filmet, azt megszerezni sehogyan sem sikerült. Gyermekeim, unokáim sokszor hallgatják e történetet, de megmutatni nem tudom nekik.

Nemcsak láttam, de statisztaként magam is szerepeltem benne. Az eltelt sok-sok év után szívesen megnézném újra.