A trianoni döntés után az utódállamok új urai gyanakvással és ellenszenvvel tekintettek a magyar történelem tárgyi emlékeire is. Veszélyes volt a szobor, a kegyhely, a felirat. A szobornak sorsa van, az emlékezés ellenállást szülhet, a turulmadár kiterjesztett szárnya a múlt őre lehet. Az emlékmű az ércnél maradandóbb. A legveszélyesebbek és leggyűlöletesebbek az ezredéves és szabadságharcos emlékművek lettek. Kossuth szobrát fel kellett robbantani, az obeliszket széttörni, Hungáriát elvontatni. Örökre megsemmisíteni, üzenetét kitörölni, vagy, és ez a legkegyetlenebb, birtokba venni és más jelentéssel felruházni. Milyen sors jutott a magyar emlékműveknek a Kárpát-medencében, s milyen próbálkozásokkal találkozunk megmentésükre napjainkban - erről szól a sorozat négy részben.
