Észak-északnyugat (1959)Bár Alfred Hitchcock 1,3 millió dollárral átlépte a film eredeti, három milliós büdzséjét, az Észak-északnyugatot gyártó stúdió végül elégedett volt az alkotással.
#43
Észak-északnyugat (1959)Alfred Hitchcock statisztaként többször feltűnik a filmben. Egyszer a vonatra száll fel egy nagybőgővel, amikor a főhős leszáll, majd egy buszhoz rohan, ami az orra előtt csukja be az ajtaját.
Észak-északnyugat (1959)A Rushmore-hegyen való forgatás azért volt fontos Alfred Hitchcocknak, hogy érzékeltetni tudja, hogy az amerikai álom olykor amerikai rémálommá is válhat. Ez számos olyan szervnek szúrta is a szemét, amely a film jóváhagyásáért volt felelős. Még vissza is vonták a forgatási jogokat azzal az indokkal, hogy a történet nyilvánvaló megszentségtelenítés. Hitchcock végül mégis leforgathatta a híres jelenetét, de maketteket kellett alkalmaznia hozzá.
#48
Észak-északnyugat (1959)Alfred Hitchcocknak az MGM-el is komoly vitája volt a film kapcsán, ugyanis a stúdió túl hosszúnak ítélte a 2 óra 16 perces műsoridőt. Hitchcock azonban nem volt hajlandó megcsonkítani a művét és a szerződése egyik záradékára hivatkozott, amely szerint a rendező dönt a film művészi kivitelezéséről, hosszáról és költségeiről is.
Szédülés (1958)Alfred Hitchcock James Stewart-ot hibáztatta a film anyagi vesztesége miatt, szerinte már túl öreg volt ehhez a szerephez, úgy összevesztek, hogy ez a film volt az utolsó közös munkájuk.
Szédülés (1958)Ahogy oly sok színésznőjével, úgy Kim Novakkal is igen viharos volt a kapcsolata Alfred Hitchcocknak. A rendező így nyilatkozott egyszer Novakról: "Kim csak formálható viasz volt a kezemben, akiből csak nehezen sikerült bármit is kicsiholni. Mindent én értem el nála".
A tévedés áldozata (1956)A film története a valóság és a fikció elegye. Ahogy azt Alfred Hitchcock rendező jelzi is a film elején, egy 1952-es eseményt vesz alapul, amelyet a Life magazinban olvasott.