Arthur Honegger, francia zeneszerző 1892. március 10-én született Le Havre-ban, svájci szülőktől, Oscar Arthur Honegger néven. Szülővárosában, majd Zürichben tanult zenélni, az 1910-es évek első felében pedig Párizsban. Rövidesen komponálni kezdett, s hamar rátalált a saját hangjára. Merész stílusa már az első műveiben (szonáták, balettek) is megjelent, a modern szerzők – Debussy, Sztravinszkij, Prokofjev, Schönberg stb. – mellett nagy hatással volt rá többek között Bach és Wagner, de zenéjébe... Több
Arthur Honegger, francia zeneszerző 1892. március 10-én született Le Havre-ban, svájci szülőktől, Oscar Arthur Honegger néven. Szülővárosában, majd Zürichben tanult zenélni, az 1910-es évek első felében pedig Párizsban. Rövidesen komponálni kezdett, s hamar rátalált a saját hangjára. Merész stílusa már az első műveiben (szonáták, balettek) is megjelent, a modern szerzők – Debussy, Sztravinszkij, Prokofjev, Schönberg stb. – mellett nagy hatással volt rá többek között Bach és Wagner, de zenéjébe beépítette például a dzsessz elemeit is.
1920-ban a Hatok csoportjával kezdett együttműködni, de sosem tartozott szorosan a társasághoz, művészetesztétikai okok miatt nem értett velük egyet. A 20-as évek elejétől egyre nagyobb sikereket ért el műveivel (Dávid király, Pacific 231, Antigoné, Johanna a máglyán). Fantáziadús és kiemelkedő technikai tudással bíró zeneszerző volt, emellett kitűnő hangszerelő is. Többféle műfajban alkotott: írt szimfóniákat, operákat, egyéb oratorikus műveket, színpadi zenéket, szviteket, egyéb zenekari alkotásokat, versenyműveket, kamarazenei műveket, zongoradarabokat. Hosszabb ideig tanított Párizsban, 1952-ben az Institute de France tagja lett. 1955. november 27-én halt meg Párizsban.
(Filmbarbár)