Filmbarbár

Tiltott szerelem
A kétszereplős kamaradarab húsz évet ölel fel két ember életéből (és szerelméből), megmutatva, hogy milyen is az, amikor a politika belerondít a magánéletbe is. 1946-ban a lengyel Helga és az orosz Viktor egy véletlennek köszönhetően találkoznak egy Chopin-koncerten Moszkvában. A kicsit esetlen, majdnem bumfordinak is tekinthető Viktor elsőre nem túl rokonszenves a lánynak, de ahogyan telik az idő, Helga egyre jobban kezd vonzódni hozzá. A fiú tudományos karrierre vágyik, a szenvedélyessége ellenére is picit talán merevebb jellem, a lány énekesnőnek készül, ő cserfesebb, oldottabb, némileg szeleburdibbnak is mondható. A két fiatal között hamar szerelem szövődik, ám közbeszól egy törvény, ame... több»

Megtekintése szigorúan csak saját felelősségre
A második világháború kitűnő alapanyagot szolgáltatott a filmkészítőknek, szinte kimeríthetetlen variációs lehetőségeket kínálva számukra. A különböző valós vagy kitalált gerilla-/partizánakciókról szóló történeteknek is se szeri, se száma, s az amúgy is termékeny olasz filmesek is előszeretettel nyúltak ehhez a témához, nem ritkán kétes értékű produkciókat hozva tető alá. Ezek között is a legkevésbé sem minőségi színvonalat nyújtja jelen filmünk, amelyet a hírhedt Joe D'Amato álmodott celluloidra (s nem is véletlen, hogy nem erről a fércművéről emlékszünk a nevére, igaz, itt egy másik álnevet használt). A nem túl bonyolult történet egy franciaországi német hadifogolytáborban kezdődik, ahonn... több»

Klisékből összetákolt történet
John Carpenter a B-filmes szórakoztatás egyik nagymestere, számtalan zsánerfilmnek volt már írója és/vagy rendezője. Sokszor pattant már ki jó ötlet a fejéből, amiből végül vagy egy - persze a B-filmek kategóriáján belül - tartalmasabb, érdekesebb alkotás született, vagy egy feledhető, talán túlbecsült munka. Megítélésem szerint a gyengébb Carpenter-filmek közé tartozik a Menekülés New Yorkból is, amiből hiányzik az a bizonyos plusz, ami igazán egyedivé és felejthetetlenné tenné ezt az alkotást a maga műfaján (vagy műfajain) belül. Carpenter disztópikus sci-fi akciófilmje meglehetős műfaji zűrzavarral mesél el egy faék egyszerűségű, rengeteg kliséből összetákolt történetet. 1997-re az USA el... több»

Bugyuta Verne-adaptáció
A múltkor véletlenül elcsíptem a filmet a tévében, de az az igazság, hogy ezt az alkotást nem nagyon tudom hová tenni. Philippe de Brocának vannak emlékezetesebb (horribile dictu: jobb) munkái is, ez viszont olyan semmilyen lett. Az egész film egy történet nélküli kapkodás, rohangálás, amit kb. tíz percben is el lehetett volna mondani. És ha az elején kezdjük, akkor már a cím is teljesen értelmetlen, pont azért, mert a Verne-regény kínai főszereplőjét itt lecserélték egy franciára. Az persze örök vita tárgya, hogy egy filmes feldolgozásnak hűnek kell-e maradnia az alapműhöz, de ebben az esetben ilyen formában értelmezhetetlenné válik a cím és a cselekmény kapcsolata. Ráadásul Verne regényei... több»

Az igazi
Vajon hány színésznek nyílt arra lehetősége, hogy saját magát alakíthassa egy filmben? Valószínűleg egy kezünkön meg tudnánk őket számolni. Audie Murphynek ez megadatott, ugyanis a második világháborús élményeiről szóló önéletrajzát 1955-ben celluloidra vitték. Habár eleinte vonakodott attól, hogy ő legyen a film főszereplője, mert idősnek tartotta magát a nagy kamasz eljátszásához, végül mégis kötélnek állt. A végeredmény egy, az angolszász országokon kívül kevéssé ismert háborús produkció lett, amely talán nem teljesen indokolatlanul tűnt el szép csendesen a süllyesztőben. A történet Audie Murphy tizenéves időszakát tárgyalja, a második világháború befejezéséig. A film kezdetén megismerked... több»