Bárdos Artúr író, költő, színházigazgató, rendező, esztéta, dramaturg, publicista 1882. április 2-án született Budapesten, zsidó családban. Budapesten jogot végzett, majd újságíró lett (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). Max Reinhardt asszisztenseként dolgozott, majd hazatérve megindította a Színjáték című, rövid ideig létező lapot, illetve a Nyugatban is publikált. 1912-ben egy hamar csődbe ment kamaraszínházat (Új Színpad) alapított Révész Bélával,... Több
Bárdos Artúr író, költő, színházigazgató, rendező, esztéta, dramaturg, publicista 1882. április 2-án született Budapesten, zsidó családban. Budapesten jogot végzett, majd újságíró lett (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). Max Reinhardt asszisztenseként dolgozott, majd hazatérve megindította a Színjáték című, rövid ideig létező lapot, illetve a Nyugatban is publikált. 1912-ben egy hamar csődbe ment kamaraszínházat (Új Színpad) alapított Révész Bélával, később több színház (Modern Színpad, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Művész Színház) igazgatója, illetve alapítója is volt.
A 20-as évek második felében Berlinben alapított egy színvonalas színházat (és ekkoriban három német film alapanyagát is megírta), majd a 30-as évek elején a Belvárosi Színház művészeti vezetője lett, később megvásárolta a Fővárosi Operettszínházat, 1936-tól kormány-főtanácsos volt. Többek között G. B. Shaw, W. Shakespeare, Zilahy Lajos, A. Strindberg drámáit vitte színpadra, sok fiatal színész köszönhette neki a felfedezését. Drámákat is fordított, illetve átültette magyar nyelvre Delacroix naplóját. 1936-ban megrendezte az Én voltam című filmdrámát.
A zsidótörvények miatt a 30-as évek végén háttérbe vonult, később erről az időszakról két könyvet is megjelentetett. A háború után újra a Belvárosi Színházat irányította, 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett, ám mivel nem értett egyet az új rendszer művészetpolitikájával, az Egyesült Államokba távozott. A washingtoni egyetem vendégtanára volt, illetve a New York-i Magyar Nemzeti Színpad igazgatója. Hangjátékokat készített az Amerikai Hangja és a Szabad Európa számára. Az Egyesült Államokban jelent meg az utolsó műve, az Alkonyat (1967) című verseskötet. 1974. augusztus 10-én halt meg Buffalóban.
(Filmbarbár)