Bársony Rózsi

0

A későbbi Bársony Rózsi (német nyelvterületen Rosy Bársony) ötévesen a Féld Irén gyerekszínházában lépett színpadra, majd Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke lett. A véletlenen múlott csupán hogy nem táncosnőnek képezte magát: szülői tanácsra "fej vagy írás" alapon döntött a színészet mellett. S egyből Feleki Kamill partnerének emelték ki a Király Színház tánckarába szerződtetett akrobatikus ügyességű szubrettet.

Alpár Gittával és későbbi férjével, Dénes Oszkárral vitte elsőként sikerre a színpadon a Bál a Savoyban című romantikus drámát Berlinben. A Székely István rendezte filmváltozatban is megcsodálhatta a közönség Bársony Rózsi hamvas báját, csillogó hangját és lenyűgöző mozgását.

Törzs Jenő partnereként örökítette meg először a kamera a Halálos csönd című némafilmben, alig tizenegy évesen. Ábrahám Pál személyes pártfogoltjára idővel a német filmgyár, az Ufa is felfigyelt. Két változatban, németül és magyarul forgatta párhuzamosan a 3:1 a szerelem javára című sportoperettet Vaszary János rendezésében. Kacér szőkeségét, nőies idomait lovaglóruhába, férfias kalapba, kockás zakóba bújtatta az 1937-es keltezésű Viki című filmben. Egy fél ország lett szerelmes a Jávor Pál alakította főispán fiával párbajozó, cigányokkal mulatozó szabad lelkű színésznőbe.

Zsidó származása kettévágta a reményteljesnek induló filmes és színpadi karrierjét. 1938 őszén az akkor éppen Milánóban fellépő primadonna filmjeit letiltották, nem játszották tovább.

Bársony Rózsi 1948-ban elhagyta az országot, az itáliai Trentóba költözött férjével, majd annak halála után Bécsben élt. Nagy sikereivel (Én és a kisöcsém, Bál a Savoyban, Viktória) turnézott, főként német nyelvterületen. Utoljára a Pest megér egy estet című revüelőadásban lépett fel magyar közönség előtt a Margit-szigeten, és a hetvenes években számos televíziós felkérésnek is eleget tett idehaza.