Dziga Vertov, szovjet–orosz filmrendező és filmteoretikus 1896. január 15-én született Białystokban, David Abelovics Kaufman néven, zsidó szülőktől. Szülővárosában zenét tanult, majd 1915-ben családjával Moszkvába menekült a német hadsereg elől. Később Petrográdban telepedtek le, ahol David orvostanhallgató lett, s időközben írogatni is kezdett (főként az egyén és a kameralencse közötti viszony érdekelte). Nagyjából ebben az időszakban vette fel a Dziga Vertov nevet.
A bolsevik hatalomátvételt követően a Kinonyegyelja című... Több
Dziga Vertov, szovjet–orosz filmrendező és filmteoretikus 1896. január 15-én született Białystokban, David Abelovics Kaufman néven, zsidó szülőktől. Szülővárosában zenét tanult, majd 1915-ben családjával Moszkvába menekült a német hadsereg elől. Később Petrográdban telepedtek le, ahol David orvostanhallgató lett, s időközben írogatni is kezdett (főként az egyén és a kameralencse közötti viszony érdekelte). Nagyjából ebben az időszakban vette fel a Dziga Vertov nevet.
A bolsevik hatalomátvételt követően a Kinonyegyelja című filmhíradó-sorozaton dolgozott, a polgárháború idején pedig Mihail Kalinyin szolgálatában agitációs-propagandisztikus műsoraival színészeket küldött a frontra. A 20-as évek első felében a Kinopravda című havi híradót szerkesztette, amely részben szintén agitációs célokat szolgált.
Dokumentumfilmjeiben – A forradalom évfordulója (1918), A caricini csata (1919), A polgárháború története (1921) – gyakran alkalmazta a montázstechnikát, a kamerát az igazság rögzítőjének tartotta. Későbbi műveiben – Filmszem (1924), Ember a felvevőgéppel (1929) – fokozatosan eltávolodott a hagyományos történetmeséléstől, elvetette a forgatókönyvek és a játékfilmek létezésének szükségességét. Dokumentumfilmjeiben egyre erősödött a líraiság és a patetikus hangnem, s a 30-as évek második felében mindinkább elmozdult a sematizmus, a „szocialista realizmus” felé (Három dal Leninről, 1934; Bölcsődal, 1937).
A második világháború alatt Almatiban készített filmhíradókat, majd 1944-ben hazatért Moszkvába, és ott dolgozott. 1954. február 12-én halt meg Moszkvában, rákban.
(Filmbarbár)
