Gaál Franciska Budapesten született 1904-ben, eredeti nevén Silberspitz Franciska, más névváltozata Galizenstein Fáni . Apja a Tabán híres kocsmárosa, Silberspitz Lipót volt.
A Színművészeti Akadémián és az Országos Színészegyesület iskolájában tanult. Budapesten több színházban is játszott, jellemzően naiva szerepekben. 1919-től filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék (1919) és A corneville-i harangok (1921) című némafilmjeiben szerepelt. Gyorsan népszerűvé vált, Karinthy Frigyes... Több
Gaál Franciska Budapesten született 1904-ben, eredeti nevén Silberspitz Franciska, más névváltozata Galizenstein Fáni . Apja a Tabán híres kocsmárosa, Silberspitz Lipót volt.
A Színművészeti Akadémián és az Országos Színészegyesület iskolájában tanult. Budapesten több színházban is játszott, jellemzően naiva szerepekben. 1919-től filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék (1919) és A corneville-i harangok (1921) című némafilmjeiben szerepelt. Gyorsan népszerűvé vált, Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, mivel pörgős, intenzív személyiség volt. Molnár Ferenc az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepeit. Herczeg Ferenc író is a rajongói közé tartozott.
Filmes próbafelvételei eljutottak Bécsbe és Berlinbe, így kapott ottani szerepeket. A korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Picturesnél. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében, majd a The Girl Downstairs (1938) és Bing Crosby oldalán a Párizsi nászút (1939) következett.
A nácizmus miatt visszatért Magyarországra. A Német Birodalomban cenzúrázott filmjei, úgymint a Kismama (1935), a Kati (1935, osztrák) és a Lili kisasszony (1936, osztrák) nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, bujkálni kényszerült. A szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és vendégszereplést szerveztek neki a Szovjetunióban.
1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadwayen, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1972. augusztus 13-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.
Emlékét több kiállításon is felidézték: 2009-ben a Miskolci Színészmúzeumban, 2010-ben a CineFesten a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben pedig Moszkvában.
Személye felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regénye lapjain: fényképe egy fontos levelet rejt egy gyilkosság színhelyén. Továbbá Böszörményi Gyula is megemlíti őt és apját az Ambrózy báró esetei sorozat III. kötetében.
(Dorkateo)
