Gazdag Gyula 1947-ben látta meg a napvilágot Budapesten, s itt is nőtt fel.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen film- és televízió szakon tanult, majd 1970-ben diplomázott. Eközben rendezőasszisztensként dolgozott olyan rendezők mellet, mint Szabó István vagy Gábor Pál. 1968-tól 1975-ig a Balázs Béla stúdió tagja, majd később vezetőségi testületi tag is volt.
Tagja volt az Objektív Stúdió művészeti tanácsnak is - tizenhárom éven keresztül; az alapítók között találkozhatunk nevével.
Több... Több
Gazdag Gyula 1947-ben látta meg a napvilágot Budapesten, s itt is nőtt fel.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen film- és televízió szakon tanult, majd 1970-ben diplomázott. Eközben rendezőasszisztensként dolgozott olyan rendezők mellet, mint Szabó István vagy Gábor Pál. 1968-tól 1975-ig a Balázs Béla stúdió tagja, majd később vezetőségi testületi tag is volt.
Tagja volt az Objektív Stúdió művészeti tanácsnak is - tizenhárom éven keresztül; az alapítók között találkozhatunk nevével.
Több írása is megjelent különböző folyóiratokban: Ki hallgat ma vonósnégyest?, Helyszíni szemle. Többször felkérték zsűritagnak különböző fesztiválok kapcsán, így például 2005-ben a 36. Magyar Filmszemlén is a bírálóbizottság tagja volt a játékfilmek kapcsán.
Több műfajban is kipróbálta magát így rendezett játékfilmet, dokumentumfilmet, de színházi darabokat is. Legismertebb munkái: Sípoló macskanő, az Elveszett illúziók (játékfilm), A bankett (dok. film), A víg özvegy (színházi darab).
(lolita13)