Harry Carey 1878. január 16-án született New Yorkban, az Egyesült Államokban. Henry DeWitt Carey és Ella J. Ludlum gyermekeként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Hamilton Katonai Akadémián, valamint a New York-i Egyetemen folytatta, utóbbin jogot tanult. Egy csónakázás közben balesetet szenvedett, aminek következtében tüdőgyulladást kapott. Felépülése alatt kezdett el színdarabokat írni.
A némafilmes korszak alatt került a filmiparba. 1911-ben az egyik barátja mutatta be D. W. Griffith filmrendezőnek. Számtalan rövid némafilmben szerepelt, majd... Több
Harry Carey 1878. január 16-án született New Yorkban, az Egyesült Államokban. Henry DeWitt Carey és Ella J. Ludlum gyermekeként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Hamilton Katonai Akadémián, valamint a New York-i Egyetemen folytatta, utóbbin jogot tanult. Egy csónakázás közben balesetet szenvedett, aminek következtében tüdőgyulladást kapott. Felépülése alatt kezdett el színdarabokat írni.
A némafilmes korszak alatt került a filmiparba. 1911-ben az egyik barátja mutatta be D. W. Griffith filmrendezőnek. Számtalan rövid némafilmben szerepelt, majd később a hangosfilmekben is sikeres tudott maradni. Legnagyobb sikereit westernekben érte el. Olyan filmekben szerepelt, mint a A vadnyugat törvénye, Az utolsó mohikán, az Igazság bajnokai, a Sátánsziget foglya, a Hontalanok, A Galahad kölyök, A lázadók kapitánya, a Kivándorlók, a Becsületből elégtelen, Az ünnepek után, a Fosztogatók, A légierő, a Párbaj a napon, Az angyal és a rosszember, a Fűtenger és a Vörös folyó. Legnagyobb elismerését 1940-ben kapta, amikor Oscar-díjra jelölték a Becsületből elégtelen című film férfi mellékszereplőjeként.
Carey élete során több alkalommal is megnősült. Utolsó feleségét, Olive Carey-t többször is nőül vette, tőle egy fia és egy lánya született. A színész 1947. szeptember 21-én, hatvankilenc éves korában hunyt el koszorúér-trombózis következtében.
(Puncs)
