Joseph Kosma, magyar–francia zeneszerző 1905. október 22-én született Budapesten, zsidó családban. A Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, 1926-ban végzett mint zeneszerző és karmester. Ezt követően az Operaház korrepetitoraként dolgozott, emellett avantgárd táncszínházak munkatársa is volt, komponált és karmesterkedett is. A 30-as évek elején Bertolt Brecht vándortársulatával lépett fel, majd Hanns Eisler és Kurt Weill munkatársa lett. 1933-ban Párizsban telepedett le, és zongorakísérőként működött.
Számtalan... Több
Joseph Kosma, magyar–francia zeneszerző 1905. október 22-én született Budapesten, zsidó családban. A Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, 1926-ban végzett mint zeneszerző és karmester. Ezt követően az Operaház korrepetitoraként dolgozott, emellett avantgárd táncszínházak munkatársa is volt, komponált és karmesterkedett is. A 30-as évek elején Bertolt Brecht vándortársulatával lépett fel, majd Hanns Eisler és Kurt Weill munkatársa lett. 1933-ban Párizsban telepedett le, és zongorakísérőként működött.
Számtalan dalt írt – például Jacques Prévert, Guillaume Apollinire és Raymond Queneau verseire –, ezek közül a Hulló levelek vált a leghíresebbé; dalait olyan művészek énekelték, mint Yves Montand, Juliette Gréco vagy Édith Piaf. Írt balettzenéket, operát, operettet, kísérőzenéket, zenekari darabokat, vokális műveket, kamarazenét is. A 30-as évek közepétől haláláig mintegy 130 film zenéjét írta meg, ezek között van például A nagy ábránd, Az éjszaka kapui, az Állat az emberben vagy az Ebéd a szabadban.
1969. augusztus 7-én halt meg La Roche-Guyonban.
(Filmbarbár)