Ladislav Fuks, cseh író 1923. szeptember 24-én született Prágában. Meglehetősen boldogtalan gyermekkora volt: az édesapja rideg volt, az édesanyja csak a társadalmi beilleszkedéssel törődött, neki pedig rá kellett ébrednie homoszexuális vonzalmaira is. Gimnáziumi évei alatt tanúja volt a zsidóüldözésnek, ami számtalan művében visszaköszönt a későbbiekben. A háború után a Károly Egyetemen hallgatott filozófiát, pszichológiát és művészettörténetet. 1949-ben szerzett diplomát, ezt követően... Több
Ladislav Fuks, cseh író 1923. szeptember 24-én született Prágában. Meglehetősen boldogtalan gyermekkora volt: az édesapja rideg volt, az édesanyja csak a társadalmi beilleszkedéssel törődött, neki pedig rá kellett ébrednie homoszexuális vonzalmaira is. Gimnáziumi évei alatt tanúja volt a zsidóüldözésnek, ami számtalan művében visszaköszönt a későbbiekben. A háború után a Károly Egyetemen hallgatott filozófiát, pszichológiát és művészettörténetet. 1949-ben szerzett diplomát, ezt követően írnokoskodott, az 50-es évek közepén pedig a Kynžvart-kastélyban a műemlék-védelem alkalmazottja lett.
Írói pályája meglehetősen későn indult, az első kötetét 1963-ban adta ki. Rövidesen ismert író lett mind Csehszlovákiában, mind Európában, ám egyre közelebb került az államhatalomhoz, szervilizmusa pedig időnként irodalmi téren is megnyilvánult. Műveiben gyakran alkalmazott önéletrajzi elemeket, allegóriákat, lélektani témákat, rendszeresen ábrázolt kiszolgáltatottságban és félelemben élő alakokat; legismertebb alkotása A hullaégető (1967) című regény, amelyből film is készült. Fuks élete utolsó éveit magányban töltötte, 1994. augusztus 14-én halt meg Prágában.
(Filmbarbár)