Galambos Lajos író, forgatókönyvíró 1929. október 14-én született Kótajban, szegényparaszti családban. Érettségi után színésznek tanult, de 1949-ben kizárták a Színművészeti Főiskoláról. Az 50-es évek elején újságíró (Friss Újság) és rádióriporter lett, 1957-től évekig a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az 1970-es években Nyíregyházára költözött, ekkoriban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a... Több
Galambos Lajos író, forgatókönyvíró 1929. október 14-én született Kótajban, szegényparaszti családban. Érettségi után színésznek tanult, de 1949-ben kizárták a Színművészeti Főiskoláról. Az 50-es évek elején újságíró (Friss Újság) és rádióriporter lett, 1957-től évekig a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az 1970-es években Nyíregyházára költözött, ekkoriban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Kelet-Magyarországban jelentek meg írásai.
Irodalmi karrierje az 50-es évek elején kezdődött, amikor elbeszélésekkel, a kommunista ideológiát népszerűsítő regénnyel, riportokkal jelentkezett. Igazán a 60-as évektől lett ismert, ekkor jelentek meg a falusi átalakulásról szóló regényei (Gonoszkátyú, 1960; Isten őszi csillaga, 1962), amelyekben a népies hagyományokhoz kapcsolódott, romantikus és naturalisztikus színezettel.
A 60-as évek végétől a népi származású értelmiségiek küzdelmeit is gyakran témájául választotta, miközben a 70-es években több elbeszélése is elmozdult a szimbolikus kifejezésmód felé. Több drámáját is bemutatták különböző színházak, e darabjai több ízben is jelentős magyar történelmi eseményekkel foglalkoztak, s jellemzőjük volt az indulatiság, érzelemgazdagság, néha a didaxis is. Főként a 60-as években több film forgatókönyvét is megírta.
1961-ben SZOT-díjat, 1962-ben József Attila-díjat kapott. 1986. szeptember 14-én (egyes adatok szerint 15-én, más információk szerint 16-án) halt meg Nyíregyházán.
(Filmbarbár)
