Orosz Lujza

0

Orosz Lujza 1926. december 19-én született az erdélyi Krasznahorvát településen. Középiskolába Szilágysomlyón járt, majd a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tehetségkutatójának nyerteseként bekerült a színművészeti szakra. 1950-ben a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán diplomázott. Már a diploma előtt a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze volt, innen is ment nyugdíjba 1977-ben.

Mindeközben a Kolozsvári Rádió magyar stúdiójának munkatársa, tanársegéd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, később pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban beszédtechnika tanárként is dolgozott.

1992-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjává vált s megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díját, két évvel később pedig a kisvárdai határontúli magyar színházi fesztiválon életműdíjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben Erzsébet-díjjal is jutalmazták.

Az erdélyi színésznő főbb alakításai közé tartozik egyebek mellett a Bánk bánban Gertrudis (1954), a Csongor és Tündében az Éj Királynője (1947), A kőszívű ember fiaiban özvegy Baradlayné (1956), illetve Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye nyomán írott darabjában Tarnóczyné (1977) karaktereinek kimagasló kidolgozása.

Orosz Lujza a filmvásznon főként a ’70-es években remekelt, olyan filmekben, mint a Horizont (1971), a Madárkák (1971), a Makra (1974) vagy a Hajdúk (1975). 1977-ben láthattuk a Fábri Zoltán által rendezett, 141 perc a befejezetlen mondatból című magyar filmdrámában, később pedig az egyetemista házasok vakációját felelevenítő filmben, a Legatoban (1978). Utolsó filmes alakítását az Egyszer élünk (2000) című magyar filmjátékban nyújtotta Mária néni szerepében.