Sade márki 1740-ben, Párizsban született, gazdag s híres grófi családba.
Öt éves korában elköltöztették nagybátyjához, de Sade abbéhoz.
Szülei nem tudtak egyedi életviteléről, mely igen csak rányomta bélyegét a későbbi felnőtt Sade személyiségére.
Amint tudomást szereztek a szülők a viselkedéséről, elküldték a Louis-le-Grand jezsuita iskolába.
Az iskola nem sokat változtatott jellemén.
Katonaként bevonult a hétéves háborúba, majd 1763-ban tért ismét haza Párizsba.
Édesapja... Több
Sade márki 1740-ben, Párizsban született, gazdag s híres grófi családba.
Öt éves korában elköltöztették nagybátyjához, de Sade abbéhoz.
Szülei nem tudtak egyedi életviteléről, mely igen csak rányomta bélyegét a későbbi felnőtt Sade személyiségére.
Amint tudomást szereztek a szülők a viselkedéséről, elküldték a Louis-le-Grand jezsuita iskolába.
Az iskola nem sokat változtatott jellemén.
Katonaként bevonult a hétéves háborúba, majd 1763-ban tért ismét haza Párizsba.
Édesapja egy alacsonyabb rangú, de gazdag család lányát szánta fia feleségének: Renée-Pélagie de Montreuilt.
Sade ennek ellenére Laure de Lauris-nak udvarolt.
Miután feleségül vette a neki választott nőt, titkos lakást vásárolt a rue Mouffetard-on, hogy folytathassa sajátos életvitelét.
1768-ban egy Rose Keller nevű örömlányt bérelt föl, akit megkorbácsolt.
Az eset után a király elrendelte letartóztatását.
A börtönt megúszta, de száműzetésbe kellett vonulnia La Coste-i birtokára. Itt ugyanúgy folytatta orgiát, az egyik eset alkalmával vágyfokozókat használtak, amitől többen is rosszul lettek. Sade-ot mérgezés és szodómia vádjával elítélték. A márki Olaszországba menekült, s a bíróság fejvesztésre ítélte. Nem sokkal ezután megismerkedett Catherine Trillet-el, akit a márki Justine-nek nevezett el. 1777-ben Párizsba utazott, ekkor elkapták, és letartóztatták. Büntetését Vincennes börtönében, majd a Bastille-ban töltötte. Összesen 13 évet ült börtönben. 1785-ben kezdte el írni a Szodoma 120 napja című művét.
Rá kér évre a charenton-i elmegyógyintézetbe szállították, ahonnan 1790. április 2-án szabadult.
1794-ben ismét halálra ítélték, azonban Robespierre kivégzése miatt ez ismét elmaradt.
1801. március 6-án ismét elmegyógyintézetbe záratták. Több feljegyzése szerint erotikus kapcsolatokat folytatott az intézet dolgozóival és betegeivel is.
De Sade márki 1814. december 2-án 74 évesen álmában hunyt el az elmegyógyintézetben.
(hszpp)
