Matt Johnson
0
0
Szül.: 1985. október 05., Toronto, Ontario, Canada
Érdekességek(3)
Tony – Egy séf születése (2026)
Anthony Bourdain édesanyja, Gladys karakterét – akit ebben a filmben Dagmara Dominczyk alakít – közvetlenül Matt Johnson rendező saját édesanyja ihlette. Johnson később így nyilatkozott: „Ő egy nagyon kedves, aranyos nő, de gyerekkoromban rettegtem tőle. Gyakran mondogatta: »Szeretlek, de nem kedvellek.«”
#1
Tony – Egy séf születése (2026)
Ez a projekt eredetileg Lou Howe és Todd Bartels fekete listájára felkerült forgatókönyvként indult. Trevor White és Tim White producerek a A BlackBerry-sztori (2023) sikere nyomán ajánlották fel a filmet Matt Johnsonnak, aki eleinte elutasította az ajánlatot, főként azért, mert nem ismerte Anthony Bourdain munkásságát (később azt mondta, hogy a fejében ő semmiben sem különbözött Guy Fieritől). Johnson csak hónapokkal később, egy New York-i ebéd alkalmával Dominic Sessával való, megvilágító erejű találkozás után kezdett el érdeklődni a projekt iránt.
#2
Tony – Egy séf születése (2026)
Matt Johnson először forgatott filmet Kanadán kívül. A rendező a massachusettsi Provincetownt tartja a legegyüttműködőbb városnak, ahol valaha is forgatott.
Johnson ezt a filmet tartja karrierje legnehezebb forgatásának. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy kanadai produkciós csapata – főként a vízummal kapcsolatos bürokrácia és a gyártási költségek miatt – nem tudott Provincetownba repülni, ami miatt az amerikai stúdiórendszerbe való átállás számára még megterhelőbbé és idegenebbé vált. „Nem mintha lett volna egyetlen ember is, aki azt mondta volna: »Nem, ezt nem teheted«” – nyilatkozta később. „Vagyis, néha azért volt. De ha metaforát használhatok, a bennem élő gyereket nem hívták meg a forgatásra.” Végül akkor találta meg kreatív egyensúlyát, amikor elnyerte az A24 és a Star Thrower bizalmát, így nagyobb kontrollt kapott az utómunkálatok felett, ami oda vezetett, hogy újra összeállt a vele régóta együtt dolgozó vágókkal, és hogy egy másik régi munkatársa, Jay McCarrol komponálta a filmzenét.
Johnson ezt a filmet tartja karrierje legnehezebb forgatásának. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy kanadai produkciós csapata – főként a vízummal kapcsolatos bürokrácia és a gyártási költségek miatt – nem tudott Provincetownba repülni, ami miatt az amerikai stúdiórendszerbe való átállás számára még megterhelőbbé és idegenebbé vált. „Nem mintha lett volna egyetlen ember is, aki azt mondta volna: »Nem, ezt nem teheted«” – nyilatkozta később. „Vagyis, néha azért volt. De ha metaforát használhatok, a bennem élő gyereket nem hívták meg a forgatásra.” Végül akkor találta meg kreatív egyensúlyát, amikor elnyerte az A24 és a Star Thrower bizalmát, így nagyobb kontrollt kapott az utómunkálatok felett, ami oda vezetett, hogy újra összeállt a vele régóta együtt dolgozó vágókkal, és hogy egy másik régi munkatársa, Jay McCarrol komponálta a filmzenét.
#3
