Kadosa Pál zeneszerző és zongoraművész 1903. szeptember 6-án született Léván, Veisz Pál néven, zsidó családban. Nagyszombatban tanult, ott kezdte el a zongorával való ismerkedést is. 1918-ban Budapestre költözött, ahol előbb magánúton, majd a 20-as évek elejétől a Zeneakadémián tanult zongorázni. Időközben megismerkedett a kortárs képzőművészeti és irodalmi élet több nagy alakjával is. Diplomaszerzése után, 1927-től a Fodor Zeneiskola tanára volt egészen 1943-ig, majd a Goldmark Zeneiskola tanáraként... Több
Kadosa Pál zeneszerző és zongoraművész 1903. szeptember 6-án született Léván, Veisz Pál néven, zsidó családban. Nagyszombatban tanult, ott kezdte el a zongorával való ismerkedést is. 1918-ban Budapestre költözött, ahol előbb magánúton, majd a 20-as évek elejétől a Zeneakadémián tanult zongorázni. Időközben megismerkedett a kortárs képzőművészeti és irodalmi élet több nagy alakjával is. Diplomaszerzése után, 1927-től a Fodor Zeneiskola tanára volt egészen 1943-ig, majd a Goldmark Zeneiskola tanáraként dolgozott, később munkaszolgálatot is teljesített. 1945 után a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. 1923-tól tevékenykedett zongoraművészként, 1928-ban alapítója volt a Modern Magyar Muzsikusok nevű zeneszerzőcsoportnak.
1933-ban mutatkozott be zeneszerzőként. Stílusa a német neoklasszicizmusra épült, de hatott rá Bartók Béla és Kodály Zoltán világa is. Szimfóniákat, kísérőzenéket, versenyműveket, egyéb zenekari darabokat, szonátákat, vonóstriót, vonósnégyeseket, operát, kantátákat, kórusműveket, dalokat komponált. 1945 után egy ideig a Művelődési Tanács elnökhelyettese volt, ügyvezető elnöke a Magyar Zeneművészek Szövetségének, elnöke a Szerzői Jogvédő Hivatalnak. 1950-ben és 1975-ben Kossuth-díjat kapott, 1955-ben és 1962-ben Erkel Ferenc-díjat, 1953-ban érdemes, 1963-ban kiváló művész lett. 1983. március 30-án halt meg Budapesten.
(Filmbarbár)