Budapesten született 1944. március 19-én. Édesapja a második világháborúban halt meg, majd édesanyja nevelőszülőkhöz adta őt és a testvéreit. 16 éves koráig állami gondozásban volt, majd segédmunkásként tartotta el magát. Később férfimanökenként dolgozott.
1965 szilveszterén felfigyeltek énektehetségére, majd folyamatos zenei képzéseket kapott. Sok fellépést vállalt, majd a Táncdalfesztiválon bizonyíthatott, és a nők bálványa lett. Sokszor lépett fel külföldön is,... Több
Budapesten született 1944. március 19-én. Édesapja a második világháborúban halt meg, majd édesanyja nevelőszülőkhöz adta őt és a testvéreit. 16 éves koráig állami gondozásban volt, majd segédmunkásként tartotta el magát. Később férfimanökenként dolgozott.
1965 szilveszterén felfigyeltek énektehetségére, majd folyamatos zenei képzéseket kapott. Sok fellépést vállalt, majd a Táncdalfesztiválon bizonyíthatott, és a nők bálványa lett. Sokszor lépett fel külföldön is, az NSZK-ban például lemezei is jelentek meg, de ott Paul Moro néven. Sok zenés színpadi darabban lépett fel, valamint az Operettszínházban is.
Magánéletében sohasem volt szerencséje, mindig magányos volt, és ez lelki problémákat okozott nála, de társaságban mindig jókedélyű személyiség volt. Legnagyobb szerelmével, Domján Edittel 1972-ben találkozott a Rádióban. Kapcsolatuk pár hónapig tartott, míg a depressziós művésznő öngyilkos nem lett. Pál is sokszor próbálkozott öngyilkossággal, de barátai mindig megmentették az életét. 1974. április 30-án éjszaka már sikerült neki, és életét vesztette. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
(Archívum)