Szeffedin Sefket Tibor bej író, újságíró, forgatókönyvíró, filmrendező. 1913. június 6-án született Kolozsvárott. Édesapja török főkonzul volt, édesanyja magyar színésznő. Kolozsvárott és Gödöllőn tanult, majd Budapesten hallgatott jogot.
Hazatérése után az Ellenzék című lap tudósítójaként helyezkedett el. Dsida Jenő és Nyírő József jóbarátja volt. Elbeszéléseit, verseit a Jóbarátban, az Ifjú Erdélyben publikálta, riportjait a Keleti Újság,... Több
Szeffedin Sefket Tibor bej író, újságíró, forgatókönyvíró, filmrendező. 1913. június 6-án született Kolozsvárott. Édesapja török főkonzul volt, édesanyja magyar színésznő. Kolozsvárott és Gödöllőn tanult, majd Budapesten hallgatott jogot.
Hazatérése után az Ellenzék című lap tudósítójaként helyezkedett el. Dsida Jenő és Nyírő József jóbarátja volt. Elbeszéléseit, verseit a Jóbarátban, az Ifjú Erdélyben publikálta, riportjait a Keleti Újság, az Új Magyarság és az Erdélyi Szemle közölte. Verseket, útirajzokat is alkotott. Egyik legsikeresebb műve a Kalotaszegi Madonna című regény volt, amelyből 1944-ben film is készült; a regény a szecesszió hatását mutatta.
Az 1940-es évek első felében operettlibrettókat is készített (Kolozsvári dáridó, 1941; Beleznai boszorkány, 1944). 1945-től a budapesti török követség titkáraként dolgozott, de 1947-ben emigrált. Eleinte az Egyesült Államokban élt, majd az Egyesült Arab Köztársaságban.
Az 50-es évektől több filmet is forgatott Egyiptomban, Szíriában, Libanonban, Indiában. 1963-ban az Egyiptomi történet című egyiptomi–magyar film társrendezője volt, ebben az időszakban többször is járt Magyarországon.
Halálát egyes források 1967. november 22-re datálják, mások a 70-es éveket adják meg, de a regényes élettörténet, illetve a Szeffedin által használt sokféle álnév következtében mindez meglehetősen bizonytalan.
(Filmbarbár)