Srdjan Dragojevic 1963. január 1-én született Belgrádban. Szerb filmrendező és forgatókönyvíró. Édesapja újságíró, édesanyja pedig francia fordítóként dolgozik. Tinédzser évei elején a TV/Moroni punk/new wave zenekarban gitározott. Belekóstolt az újságírásba is, a Polet és Sart magazinokban publikált. Középiskolai évei után a Belgrádi Egyetemre ment, ahol a Bölcsész Karon végzett. 1987-től Bajo Saranovic osztályában tanult televízió és film szakon a Művészeti Egyetemen... Több
Srdjan Dragojevic 1963. január 1-én született Belgrádban. Szerb filmrendező és forgatókönyvíró. Édesapja újságíró, édesanyja pedig francia fordítóként dolgozik. Tinédzser évei elején a TV/Moroni punk/new wave zenekarban gitározott. Belekóstolt az újságírásba is, a Polet és Sart magazinokban publikált. Középiskolai évei után a Belgrádi Egyetemre ment, ahol a Bölcsész Karon végzett. 1987-től Bajo Saranovic osztályában tanult televízió és film szakon a Művészeti Egyetemen (FDU), ahol újabb diplomát szerzett.
Eközben megjelent az első önálló verseskötete is, amit hazájában Branko-díjjal honoráltak. 1988-ban kiadott még egy verseskötetet, majd 1992-ben debütált mint filmrendező (Mi niso Andeli). A film egyben a diplomamunkájának is nevezhető. 1993-ban elkezdett egy némileg erotikus drámát forgatni, de a Jugoszláviában zajló infláció miatt a munkálatok félbeszakadtak. 1994-ben és 1995-ben jobbára a televíziónak készített zenés showműsorokat, majd egy sorozat, a Nyitott ajtó pár epizódját rendezte. 1996-ban a Lepa Sela Lepo gore háborús drámával jött elő, ami nagyon nagy visszhangot váltott ki Európában, főleg negatív kritika érte. Viszont Amerikában sikeres volt a film, és ennek hatására a William Morris ügynökség felkérésére Hollywoodba utazott.
Dragojevicnek nem tetszettek az amerikai forgatókönyvek, ezért visszatért Szerbiába, hiszen újabb felkérést kapott. Elkezdett politizálni is, felszólalt az 1996–1997-es kormányellenes tüntetéseken. 1998-ban ismét bukott az egyik filmje a túl érzékeny témaválasztása miatt. Elege lett Szerbiából, és ismét Amerikába utazott, hogy tárgyaljon a Miramaxszal. 1999-ben családjával együtt letelepedett Los Angelesben, a Laurel Canyonban. De itt is nehezen boldogult, ezért nemsokára szakított a Miramaxszal. Később az Iconnal sem sikerült a közös munka, és még egy filmjét kellett 2001-ben idő előtt befejezni. Ekkor, hogy kiszellőztesse a fejét, családjával az USA-ban és Kanadában utazgatott.
Salma Hayek és Gwyneth Paltrow sem akart vele dolgozni, amikor pedig lehetősége lett volna rendezni, nem volt megelégedve a forgatókönyvvel. Ezután visszatért Szerbiába, ahol a letisztult helyzetnek köszönhetően már filmeket is sikerült rendeznie. Példának okáért a 2009-es, Szent György lelövi a sárkányt címűt, majd 2010-ben a Montevideo, bog te videót, 2011-ben a Paradát, 2014-ben az Atomski zdesna mozit, majd 2020-ban két új filmmel is előrukkolt. Az egyik a Nebesa, a másik pedig a Zastoj. Politikai színtéren is aktív, szerepet vállalt az SPS pártban. 2013-től parlamenti képviselő is lett. 2017-ben kizárták a pártból, mert teljesen nyíltan támogatta az ellenzéki jelöltet, Sasa Jankovicot.
1998-ban feleségül vette Tatjana Strugar képzőművészt és divattervezőt, akivel három közös gyermekük született, Irina, Eva és Matija.
(Archívum)
