Székely János író, költő, esszéista 1929. március 7-én született Tordán. Kadétiskolába járt, majd a frontra került; a hadifogságból csak 1946-ban tért haza, ekkor érettségizett. 1952-ben szerzett diplomát a kolozsvári Bölcsész Karon. Az Irodalmi Könyvkiadó (Bukarest) kolozsvári szerkesztőségében dolgozott lektorként, később az Igaz Szó versrovatát szerkesztette 1989-es nyugdíjba vonulásáig.
A népies-realista irányzattal szemben inkább a nyugatos hagyományokat követte, a humanizmus és az... Több
Székely János író, költő, esszéista 1929. március 7-én született Tordán. Kadétiskolába járt, majd a frontra került; a hadifogságból csak 1946-ban tért haza, ekkor érettségizett. 1952-ben szerzett diplomát a kolozsvári Bölcsész Karon. Az Irodalmi Könyvkiadó (Bukarest) kolozsvári szerkesztőségében dolgozott lektorként, később az Igaz Szó versrovatát szerkesztette 1989-es nyugdíjba vonulásáig.
A népies-realista irányzattal szemben inkább a nyugatos hagyományokat követte, a humanizmus és az igazságkeresés alapjain állva bírálta a hatalmat és a bürokráciát. Drámáit (Profán passió, Dózsa, Caligula helytartója, Protestánsok - Hugenották címen emlegették elkészültekor -, Irgalmas hazugság, Vak Béla király, Mórok) 1954-től kezdve publikálta, szinte élete végéig alkotott. Ezen műveit dokumentumokra alapozta, történelmi témákat dolgozott fel bennük, de a jelenkor kérdéseire keresett válaszokat.
Esszéiben pesszimistán nyilatkozott a költészetnek az emberi kultúrában betöltött szerepéről. Élete során mintegy húsz kötete jelent meg. 1991-ben Alföld-díjat kapott, de rendszerint visszautasította a kitüntetéseket, és a művei színházi előadásaira sem ment el soha.
1992. augusztus 23-án halt meg Marosvásárhelyen, szívinfarktusban.
(Filmbarbár)