Taar Ferenc író 1924. november 21-én született Érmihályfalván, értelmiségi családban. Érettségi után jogi tanulmányokat folytatott Debrecenben, de a második világháború félbeszakította tanulmányait. A háború után a berettyóújfalui járás főjegyzője lett, később járási tanácselnök. Ezt követően a megyei tanács Népművelési Osztályának vezetői tisztét látta el.
1958-tól 15 évet töltött a Csokonai Színházban (dramaturgként, majd... Több
Taar Ferenc író 1924. november 21-én született Érmihályfalván, értelmiségi családban. Érettségi után jogi tanulmányokat folytatott Debrecenben, de a második világháború félbeszakította tanulmányait. A háború után a berettyóújfalui járás főjegyzője lett, később járási tanácselnök. Ezt követően a megyei tanács Népművelési Osztályának vezetői tisztét látta el.
1958-tól 15 évet töltött a Csokonai Színházban (dramaturgként, majd igazgatóként), végül a városi könyvtártól ment nyugdíjba 1984-ben. 1947-től jelentek meg az írásai (eleinte a Bihar Népében, a Néplapban, illetve az Alföldben, később számos más periodikában), készített novellákat, karcolatokat, portrékat, riportokat, kritikákat, színdarabokat. Hangjátékai népszerűséget és elismertséget hoztak számára, míg szociográfiái nem mindig találkoztak a hivatalos elvárásokkal, és időnként vihart kavartak.
Történeteit ízes humorral írta meg, de az idők során egyre mélyebben látott bele a valóságba, és egyre pontosabban ábrázolta azt. Sokat foglalkozott az atomizálódó parasztsággal, illetve a városba szakadt parasztok gyökértelenségével. Saját gyűjtésével sokat tett Debrecen életének dokumentálásáért.
2014. december 27-én hunyt el Hajdúszoboszlón.
(Filmbarbár)