Tersánszky Józsi Jenő

0

Tersánszky Józsi Jenő 1888. szeptember 12-én született Nagybányán. Szülei Tersánszky Jakab és Fox Etelka. Római katolikus családból származik. Az érettségi vizsgát 1906-ban tette le. Festőnek készült, de édesapja hatására jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván.

1907-ben beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Sajnos, a folytatásra szánt tandíj összege nem lett meg, így segédmunkásnak állt. Tehetségére Osvát Ernő figyelt fel, s 1910 februárjában megjelentette novelláját a Nyugatban. 1911-ben a Nyugat Könyvtár kiadta első novelláskötetét.

Részt vett az I. világháborúban, mint önkéntes, de 1918-ban olasz fogságba esett. 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre, amikor is a háborúban megélt élményeit Viszontlátásra címmel összeírta, s regényként kiadatta.

Folyamatosan nélkülözött, ezért 1921. június 16-án öngyilkosságot kísérelt meg, az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát. Szerencsére túlélte, s az újságban megjelent események kapcsán, felvette a kapcsolatot vele egy hölgy, bizonyos Molnár Sári. Levelezni kezdtek, s végül 1921. szeptember 8-án Budapesten összeházasodtak.

Ugyanebben az évben jelent meg a Kakuk Marci című műve, majd 1922 júliusában a Nyugat című lap egyik főmunkatársa lett. 1940-től újságíróként dolgozott a Híd című lapnak.

1944-ben hamis igazolványokat szerzett a menekülő zsidóknak, majd a háború vége után, szórakozóhelyeken, bárokban lépett fel. 1952-ben felkérték, hogy Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából írjon ő is a köszöntő kötetbe. Tersánszky A nadrágtartógyáros címmel írt egy művet, de ezt nem találták humorosnak, inkább gúnyosnak, ezért nem jelentették meg alkotását.

1960-ban hunyt el felesége, akit nagyon szeretett. Öt évvel később másodszor is megnősült, Szántó Margitot vette feleségül.

1969. június 12-én halt meg Budapesten.