Titus Maccius Plautus

0

Titus Maccius Plautus (akit leginkább csak Plautusként szokás emlegetni) a köztársaság kori Róma egyik legjelentősebb vígjátékírója volt. Életéről keveset tudunk. I. e. 254 körül született Sarsinában, egyes vélemények szerint fiatalkorában színházi díszletezőként vagy hasonló munkakörben dolgozhatott, és így ismerkedhetett meg az irodalommal.

A hagyomány úgy tartja, hogy tengerészeti vállalkozásba is fogott, de abba belebukott, később kétkezi munkás volt, és szabadidejében írogatni kezdett. I. e. 205 tájékán kezdte megjelentetni a műveit, amelyek hamar híressé tették őt. Főként a görög drámákat tanulmányozta, s ezeket ültette át latin nyelvre, ugyanakkor gyakran meghagyta a(z elképzelt) görög környezetet. A forrásszövegekkel is önkényesen bánt, kevésbé törekedett a kifinomultságra, mint a görög szerzők, de szellemes szójátékokkal is előszeretettel élt. Műveiben erős társadalomkritikát fogalmazott meg, leggyakoribb figurái között szerepelnek a ravasz rabszolgák, fiatal szerelmesek, kéjvágyó öregek. Visszatérő motívumai közé tartozik pl. a szerelem, az álruhába öltözés, humora sokszor vaskos, obszcén, amiben szerepe volt annak is, hogy nagyban támaszkodott az itáliai népi színjátszás hagyományaira is.

Műveinek valós száma megállapíthatatlan, 21 vígjátékát tartják hitelesnek, de számos töredéke is fennmaradt. Bár a munkásságának nem volt közvetlen folytatója, korszakalkotó jelentőséggel bírt, s sokan utánozták is őt, illetve későbbi korok szerzői (pl. Shakespeare, Moliére) is ihletet merítettek a műveiből. I. e. 184-ben halt meg Rómában.