1923. július 28-án született Urazovban (Voronyezsi kormányzóság). Szovjet filmrendező, forgatókönyvíró, színész. Az OSZSZSZK Érdemes Művésze (1964), az OSZSZSZK Népművésze (1977), a Szovjetunió Népművésze (1983).
Apja a Vöröshadsereg parancsnoka volt (1931-ben halt meg), ezért családja gyakran kényszerült költözésre. 1941 nyarán felvételizett volna a Moszkvai Filmművészeti Egyetemre (VGIK), de közbeszólt a háború. Vlagyimir Baszov 1941 júliusában vonult be frontszolgálatra.... Több
1923. július 28-án született Urazovban (Voronyezsi kormányzóság). Szovjet filmrendező, forgatókönyvíró, színész. Az OSZSZSZK Érdemes Művésze (1964), az OSZSZSZK Népművésze (1977), a Szovjetunió Népművésze (1983).
Apja a Vöröshadsereg parancsnoka volt (1931-ben halt meg), ezért családja gyakran kényszerült költözésre. 1941 nyarán felvételizett volna a Moszkvai Filmművészeti Egyetemre (VGIK), de közbeszólt a háború. Vlagyimir Baszov 1941 júliusában vonult be frontszolgálatra. Katonaként is kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott, amiért ki is tüntették. Később azonban éles kanyart vett háborús pályafutása, és aknavetőként folytatja a szolgálatot. Főhadnagy aknavető ütege számos hőstettet hajtott végre. Maga Baszov 1945. február 23-án megsebesült, de gyógyulását követően újra hadba állt. A háborút századosi rangban fejezte be. Bár minden esélye megvolt arra, hogy 1945 után fényes katonai pályát fusson be, ő inkább mégis a polgári életet választotta.
1947-től rendező szakos hallgató a Moszkvai Filmművészeti Egyetemen, Szergej Jutkevics és Mihail Romm tanítványaként. 1948-ban belépett a Kommunista Pártba. 1952-től, az egyetem elvégzését követően a Moszfilm rendezője. Még ebben az évben rendezőasszisztensként dolgozott Szergej Jutkevics mellett a Przsevalszkij című filmen. Első rendezői munkája az 1953-as Nahlebnyik (Szabadúszó); társrendező: Msztyiszlav Korcsagin.
Színészként 1954-ben debütált az általa is rendezett, A bátorság iskolája című filmben. Pályafutása során több mint 80 filmben játszott, és elsősorban karakterszínészként és komikusként alkotott maradandót. Rendezőként egyik legjobb alkotása az 1968-as A pajzs és a kard. Több filmjének ő írta a forgatókönyvét is. Munkássága tematikus és műfaji szempontból rendkívül sokoldalú – a történelmi-forradalmi alkotásoktól a kalandfilmekig. Érzékenyen adaptálta filmszalagra a szovjet irodalom klasszikus szerzőinek műveit, Arkagyij Gajdartól Mihail Bulgakovig.
Vlagyimir Baszov 1987. szeptember 17-én, agyvérzésben hunyt el moszkvai lakásában.
(Archívum)
